Van, ahol már december 8-án (pénteken) véget ér a szorgalmi időszak, és leghamarabb december 11-én (hétfőn) mehetnek a hallgatók vizsgázni. De van aki még december 23-án is az egyetemi padban fog ülni.
Vészesen közeleg a félévzárás és az egyetemisták számára az ünnepek nagy részét a tanulás tölti majd ki. A bátrak azonban igyekeznek minél hamarabb maguk mögött tudni a vizsgákat, hogy jusson idő a pihenésre is. Ha szerencsések vagytok, akár karácsony előtt is befejezhetitek a számonkéréseket. A legtöbb egyetemen azonban 2023. december 18-án indulnak a vizsgák, ami megnehezítheti azoknak a tervét, akik még a karácsony előtt végezni szeretnének mindennel.
Összegyűjtöttük az egyetemek vizsganaptárait:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
December nyolcadikán ér véget a szorgalmi időszak, ezután lesz egy pótlási hét. A vizsgákat december 18. és január 8. között tartják majd.
Az ELTE-n az utolsó tanítási nap december 16-án lesz, és ahogy a legtöbb egyetemen is, december 18-án kezdődik a vizsgaidőszak, ami egészen február 3-ig fog tartani.
A vizsgaidőszak a Corvinuson 4 hétig tart, december 18-tól január 21-ig vizsgázhatnak a hallgatók.
A szegedi egyetemen december 18-án kezdődnek a vizsgák, amik 2024 február 3-ig tartanak. Az időbeosztásban azonban fel van tüntetve egy utóvizsga-hét is: 2024 február 5. és 10. között még van lehetőségük a hallgatóknak javítaniuk az addig megszerzett jegyeiken.
A BGE-n az átlagnál kicsit rövidebb időt szabtak a vizsgák teljesítésére. Az egyetem hallgatói december 18-tól január 27-ig teljesíthetik az óráik féléves követelményeit.
Az egyik legkorábbi kezdés a Debreceni Egyetemen van, ahol december 11-től mehetnek a hallgatók vizsgázni. A legtöbb esetben február elején ér véget ez az időszak, de ez szakonként változhat, ezért a vizsgaidőszak dátumairól érdemes az egyetem oldalán tájékozódni.
Itt is december 18-án, hétfőn kezdődnek a számonkérések. Az utolsó vizsganap pedig február végén, 26-án hétfőn lesz.
A SOTE-n a hagyományos vizsgaidőszak az I., II. és III. évfolyamon tanulókra vonatkozik, ami december 11-től február 9-ig tart. Az általános orvostudományi karon a IV. és V. évfolyamon a blokkosított oktatás miatt a vizsgákat mindig a blokkok végén teszik le a hallgatók. A VI. évfolyamon szakmai gyakorlatok turnusbeosztás szerint, vizsgákra az egyes gyakorlatok végén kerül sor.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
A vizsgaidőszak a Pázmányon 2023. december 11-én kezdődik és egészen 2024. február 10-ig tart.
A miskolci hallgatók legelőször december 18-ára kell készülniük, ha hamar be akarják fejezni a vizsgáikat, amit legkésőbb 2024. február 3-án tehetnek még meg.
Az Óbudai Egyetemenen, a miskolcijoz hasonlóan, december 18-án kezdődik a vizsgaidőszak. Az utolsó írásbelikkel és szóbelikkel a hallgatók 2024. február 3-án végezhetnek.
A legdurvább vizsgabeosztás kétségkívül a Szegedi Tudományegyetemen van, ahol még december 23-án, szombaton is vizsgázhatnak a hallgatók. A leírásban nem szerpel, de feltételezhetően ez szerencsére csak a levelezős hallgatókat érintheti, ugyanis több egyetemen is fel vannak tüntetve hétvégi időpontok a vizsgabeosztásban, amik általában nem vonatkoznak a nappali képzésben tanulókra.
Nagy eltérések vannak viszont az egyetemeken arról, hogy 2024 elején mikor érnek véget a vizsgák. Legkorábban a Corvinuson fejezik be a hallgatók számonkérését, ugyanis náluk már január 21-én vége a vizsgaidőszaknak. A felkészülést legtovább a BME és a PTE hallgatói nyújthatják, mivel ezeken az egyetemeken a vizsgaidőszak egészen február 26-ig tart.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
