Míg a fővárosi régió kifejezetten jól teljesít, addig Magyarország többi területén jócskán elmarad a fiatal diplomások aránya az uniós átlagtól.
Csak két román és egy cseh régióban él kevesebb felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 év közötti fiatal, mint Észak-Magyarországon - derül ki az Európai Unió legfrissebb, diplomás fiatalok arányát vizsgáló kutatásából.
A napokban megjelent, 2022-ben végzett felmérés szerint az Európai Unióban élő fiatalok körülbelül kétötöde (42 százaléka) rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A kutatás során az országokat régiókra bontva vizsgálták, így összesen 240 területen hasonlították össze a diplomás fiatalok arányát.
Az eredmények szerint 72 régió már meghaladta az uniós célt, vagyis elérte a 45 százalékot a fiatal diplomások aránya. A legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező, vagy a felsőoktatásban részt vevő 25-34 év közötti fiatal Litvánia fővárosi régiójában él, ahol ez az arány 73,6 százalék. Többek között
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az említett országok egész területén sok diplomás élne. 17 európai régióban például csak a fiatalok mindössze egynegyedének van felsőfokú végzettsége, ebből
gazdasági terület.
Bizonyos területeken pedig még a 25 százalékot sem éri el a diplomás 25-34 év közötti fiatalok aránya. Románia Sud-Muntenia területén például ez mindössze csak 16 százalék, Sud-Est régióban pedig 17 százalék, és sajnos az utolsók között van Észak-Magyarország is, ahol mindössze 18,2 százalék a diplomás fiatalok aránya.
Ezek egyébként többségében vidéki, elszigetelt régiók olyan munkalehetőségekkel, amik nem is kifejezetten igényelnek diplomás szakembereket, így a fiatalok szívesebben tanulnak szakmákat ahelyett, hogy egyetemre mennének.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
