Kevesebb tanulmányi ösztöndíj jár egy egyetemistának, mint egy szakképzésben tanulónak?

Ha valaki legalább 4,5 -ös átlagot teljesít a szakképző iskolában vagy technikumban 59 ezer forintot kaphat, míg egy orvostanhallgató fantasztikus átlag és rengeteg teljesített kredit mellett is csak maximum 50 ezer forintot vihet haza.

Többféle ösztöndíjra lehetnek jogosultak a szakképzésben tanulók és az egyetemisták. Általánosságban elmondható, hogy a teljesítmény alapú, tanulmányi ösztöndíjak automatikusan járnak egy bizonyos átlag felett, ehhez képest a szociális támogatásokra minden esetben jelentkezni kell. A mostani cikkünkben csak a tanulmányi ösztöndíjakat vizsgáljuk.

Szakképzési ösztöndíj 2023

A szakképzésben tanulók a szakképzési törvény értelmében alapból jogosultak tanulmányi ösztöndíjra. Az összeget a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján számolják ki, és utalják el. Hogy végül mennyi is az annyi, sok tényezőtől függ, például attól, hogy a diák hányadikos, milyen rendszerben tanul és jár-e nyelvi előkészítőbe.

Ennek függvényében az ösztöndíjak a következőképpen alakulnak:

  • nyelvi előkészítő osztályban: 8000 Ft/hó
  • műhelyiskolában: 16000 Ft/hó
  • technikum 9-10. osztályában 8000 Ft/hó
  • szakképző iskola 9. osztályában 16000 Ft/hó

Szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-ik, 11-ik és 12-ik osztályában, valamint a technikum 11-ik és 12-ik osztályában, ha a diák egy kicsit is odafigyel a tanulásra, akkor jóval többet hazavihet, de már színkettes átlag esetén is jár a havi 8000 forint.

A szakképzésben az ösztöndíjak az alábbiak szerint alakulnak:

  • 2.00-2.99 közötti tanulmányi átlaggal 8000 Ft/hó
  • 3.00-3.99 közötti tanulmányi átlaggal 25000 Ft/hó
  • 4.00-4.49 közötti tanulmányi átlaggal 42000 Ft/hó
  • 4.50 és a feletti tanulmányi átlaggal 59000 Ft/hó
  • Megelőző tanév végi minősítés hiányában 16000 Ft/hó

Akár közel 170 ezer forint is járhat

A szakképzésben minden diák jogosult tanulmányi ösztöndíjra azokat kivéve, akik évfolyamot ismételnek, szüneteltetik a jogviszonyukat, vagy esetleg egy tanévben az igazolatlan óráik száma elérte a hatot.

Nem kapnak ösztöndíjat a duális képzésben részt vevő tanulók sem, akiknek a tanulmányaik mellett egy meghatározott helyen kötelező dolgozniuk is. A duális képzésben résztvevő diákok azonban amellett, hogy tanulnak, fizetést kapnak. Nem is keveset, hiszen a minimálbér 43-72 százalékára számíthatnak, tehát a munkabérük elérheti a 168 ezer forintot is havonta, ami középiskolásként nem rossz pénz, főleg ha valaki otthon, a szüleivel lakik.

Tanulmányi ösztöndíjak egyetemenként eltérőek

Ehhez képest az egyetemistaként jóval többet kell tenni azért, ha valaki legalább a minimális tanulmányi ösztöndíjat szeretné megkapni. Első körben be kell kerülni állami ösztöndíjas, teljes idejű képzésre, mert az önköltséges vagy éppenséggel levelező tagozatos szakokon nem kapnak a hallgatók tanulmányi ösztöndíjat. Ez pedig már önmagában sem olyan egyszerű, még akkor sem, ha az átalakuló pontszámítás miatt több egyetemen a diák az  MCC-s képzésért több pluszpontot kap, mint egy nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért.

Ha pedig a tanulót felvették állami ösztöndíjas szakra, akkor is jól kell tanulnia, hogy a minimális tanulmányi ösztöndíjat megkapja, ugyanis a felsőoktatásban a képzésben résztvevők legfeljebb fele kaphat tanulmányi ösztöndíjat, amit egy féléven, vagyis öt hónapon keresztül folyósítanak. Utána a következő szemeszteri átlag lesz az alapja.

A tanulmányi ösztöndíjak elosztási elvei felsőoktatási intézményenként eltérőek, ezért az ösztöndíjak is különbözőek. Van, ahol kari átlagot néznek, máshol a szakátlagot, de akadnak olyan egyetemek, főiskolák is, ahol fixen rögzítik az elvárt minimum kreditindexet. Ez utóbbi számításánál nem mindegy, hogy egy 5 kredites kötelező tárgyat teljesített valaki kettesre, vagy csak egy 2 kredites választhatót. Még arra is van példa, ahol az ösztöndíj kiszámításának alapja a korrigált kreditindex, amelynél azt is figyelembe veszik, hogy a hallgató hány kreditnyi tárgyat vett fel és teljesített végül.

Egy 2007-es kormányrendelet értelmében a tanulmányi ösztöndíj havi összege nem lehet kevesebb a hallgatói normatíva öt százalékánál, azaz – jelenleg – havi 8330 Ft-nál. Ehhez azonban a legtöbb egyetemen, főiskolán nem elég a kettes, sőt a legtöbb a helyen a hármas átlag vagy kreditindex sem.

Legmagasabb egyetemi ösztöndíjak - ennyit kapnak a legjobbak

Megnéztük azt is, hogy hol, és mennyi tanulmányi ösztöndíjat kaphatnak a legjobban tanuló hallgatók a 2023 szeptemberében indult képzések esetében. A legmagasabb tanulmányi ösztöndíj 500 ezer forint/félév, vagyis legfeljebb 100 ezer forint, amit havonta az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen kaphatnak a nagyon jól tanuló hallgatók. A Corvinuson már csak 70 ezer, az ELTE legtöbb karán 60 ezer, a BME-n pedig csak 52 ezer forint jár havonta a legjobb tanulóknak. A köztudottan bitangerős Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán pedig csak maximum 50 ezer forintos tanulmányi ösztöndíj jár havonta a legmagasabb átlagokért.

Hogy ez mire elég, vagy inkább mire nem fiatal felnőttként kollégiumban vagy albérletben a szülőktől külön élve, jól mutatja, hogy egy nemrég készített felmérés szerint minden negyedik családnak gondot okoz az egyetemista gyerekének támogatása. A fiatalok pedig anyagi nehézségek esetén először a tanulmányaikkal párhuzamosan próbálnak munkát találni, másodszor a szüleiktől kérnek pénzt, vagy ha ez sem megy, akkor a diákhitel felvétele mellett döntenek. Az egyetem melletti munka egy bizonyos szint felett pedig könnyen a tanulmányok rovására is mehet.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.