Brenner Koloman szerint elsősorban nem az alapítványi formával van baj, hanem az állami befolyással.
Kezdődjenek mihamarabb tárgyalások a nagy hazai tudományegyetemek állami kézbe vételéről - sürgette Brenner Koloman, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezető-helyettese a párt hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Az MTI szerint a politikus hangsúlyozta, hogy nem az alapítványi formával van bajuk, hanem azzal, hogy már előzetesen is lehetett látni, hogy a kuratóriumokba kizárólag fideszes miniszterek, államtitkárok és a holdudvar tagjai kapnak majd kinevezéseket.
Bár közben a miniszterek és az államtitkárok távoztak a kuratóriumokból - igaz, nem önszántukból, hanem azért, mert az Európai Bizottság többek között erre hivatkozva fagyasztotta be 21 alapítványi egyetem külföldi csereprogramjainak támogatását - még mindig világosan lehet látni, hogy "nagy és komoly megsértése az egyetemi autonómiának az, hogy a kuratórium és a tagok olyan döntésekbe is beleszólnak, amelyek a középkor óta az egyetemi polgárok parlamentjének, a szenátusnak a jogkörébe tartoznak" - jelentette ki.
Brenner Koloman azt szorgalmazta, hogy kezdődjön tárgyalás a nagy hazai tudományegyetemek választott vezetőivel, hogy visszatérjenek az állami fenntartás és finanszírozás alá, "ahogy az a kontinentális Európában mindenütt szokás".
A politikus azt is hozzátette, hogy a kormány függessze fel a Budapesti Corvinus Egyetem kuratóriumát és indítson objektív vizsgálatot, miután az intézmény elbocsátott egy olyan oktatót, aki jelezte a vezetőség egy tagjának és az egyetem két oktatójának etikátlanságát, amikor egy olyan befolyásos családból származó diákot vizsgáztattak, aki nem is teljesítette az adott tantárgy vizsgafeltételeit.
A hazai felsőoktatási intézmények nagy része 2021-ben került állami fenntartásból alapítványi fenntartás alá. Az első ilyen intézmény 2020-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt, aminek a hallgatói heteken keresztül tiltakoztak az átszervezés ellen, végül pedig a modellváltás miatt több oktató is felmondott, a diákok egy része pedig külföldi intézményeken fejezte be a tanulmányait.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
