A tudományegyetemek állami visszavételét sürgeti a Jobbik

Brenner Koloman szerint elsősorban nem az alapítványi formával van baj, hanem az állami befolyással.

  • Eduline/MTI

Kezdődjenek mihamarabb tárgyalások a nagy hazai tudományegyetemek állami kézbe vételéről - sürgette Brenner Koloman, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezető-helyettese a párt hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Az MTI szerint a politikus hangsúlyozta, hogy nem az alapítványi formával van bajuk, hanem azzal, hogy már előzetesen is lehetett látni, hogy a kuratóriumokba kizárólag fideszes miniszterek, államtitkárok és a holdudvar tagjai kapnak majd kinevezéseket.

Bár közben a miniszterek és az államtitkárok távoztak a kuratóriumokból - igaz, nem önszántukból, hanem azért, mert az Európai Bizottság többek között erre hivatkozva fagyasztotta be 21 alapítványi egyetem külföldi csereprogramjainak támogatását - még mindig világosan lehet látni, hogy "nagy és komoly megsértése az egyetemi autonómiának az, hogy a kuratórium és a tagok olyan döntésekbe is beleszólnak, amelyek a középkor óta az egyetemi polgárok parlamentjének, a szenátusnak a jogkörébe tartoznak" - jelentette ki.

Brenner Koloman azt szorgalmazta, hogy kezdődjön tárgyalás a nagy hazai tudományegyetemek választott vezetőivel, hogy visszatérjenek az állami fenntartás és finanszírozás alá, "ahogy az a kontinentális Európában mindenütt szokás".

A politikus azt is hozzátette, hogy a kormány függessze fel a Budapesti Corvinus Egyetem kuratóriumát és indítson objektív vizsgálatot, miután az intézmény elbocsátott egy olyan oktatót, aki jelezte a vezetőség egy tagjának és az egyetem két oktatójának etikátlanságát, amikor egy olyan befolyásos családból származó diákot vizsgáztattak, aki nem is teljesítette az adott tantárgy vizsgafeltételeit.

A hazai felsőoktatási intézmények nagy része 2021-ben került állami fenntartásból alapítványi fenntartás alá. Az első ilyen intézmény 2020-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt, aminek a hallgatói heteken keresztül tiltakoztak az átszervezés ellen, végül pedig a modellváltás miatt több oktató is felmondott, a diákok egy része pedig külföldi intézményeken fejezte be a tanulmányait.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.