A tudományegyetemek állami visszavételét sürgeti a Jobbik

Brenner Koloman szerint elsősorban nem az alapítványi formával van baj, hanem az állami befolyással.

  • Eduline/MTI

Kezdődjenek mihamarabb tárgyalások a nagy hazai tudományegyetemek állami kézbe vételéről - sürgette Brenner Koloman, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezető-helyettese a párt hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Az MTI szerint a politikus hangsúlyozta, hogy nem az alapítványi formával van bajuk, hanem azzal, hogy már előzetesen is lehetett látni, hogy a kuratóriumokba kizárólag fideszes miniszterek, államtitkárok és a holdudvar tagjai kapnak majd kinevezéseket.

Bár közben a miniszterek és az államtitkárok távoztak a kuratóriumokból - igaz, nem önszántukból, hanem azért, mert az Európai Bizottság többek között erre hivatkozva fagyasztotta be 21 alapítványi egyetem külföldi csereprogramjainak támogatását - még mindig világosan lehet látni, hogy "nagy és komoly megsértése az egyetemi autonómiának az, hogy a kuratórium és a tagok olyan döntésekbe is beleszólnak, amelyek a középkor óta az egyetemi polgárok parlamentjének, a szenátusnak a jogkörébe tartoznak" - jelentette ki.

Brenner Koloman azt szorgalmazta, hogy kezdődjön tárgyalás a nagy hazai tudományegyetemek választott vezetőivel, hogy visszatérjenek az állami fenntartás és finanszírozás alá, "ahogy az a kontinentális Európában mindenütt szokás".

A politikus azt is hozzátette, hogy a kormány függessze fel a Budapesti Corvinus Egyetem kuratóriumát és indítson objektív vizsgálatot, miután az intézmény elbocsátott egy olyan oktatót, aki jelezte a vezetőség egy tagjának és az egyetem két oktatójának etikátlanságát, amikor egy olyan befolyásos családból származó diákot vizsgáztattak, aki nem is teljesítette az adott tantárgy vizsgafeltételeit.

A hazai felsőoktatási intézmények nagy része 2021-ben került állami fenntartásból alapítványi fenntartás alá. Az első ilyen intézmény 2020-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt, aminek a hallgatói heteken keresztül tiltakoztak az átszervezés ellen, végül pedig a modellváltás miatt több oktató is felmondott, a diákok egy része pedig külföldi intézményeken fejezte be a tanulmányait.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu