A tudományegyetemek állami visszavételét sürgeti a Jobbik

Brenner Koloman szerint elsősorban nem az alapítványi formával van baj, hanem az állami befolyással.

  • Eduline/MTI

Kezdődjenek mihamarabb tárgyalások a nagy hazai tudományegyetemek állami kézbe vételéről - sürgette Brenner Koloman, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezető-helyettese a párt hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Az MTI szerint a politikus hangsúlyozta, hogy nem az alapítványi formával van bajuk, hanem azzal, hogy már előzetesen is lehetett látni, hogy a kuratóriumokba kizárólag fideszes miniszterek, államtitkárok és a holdudvar tagjai kapnak majd kinevezéseket.

Bár közben a miniszterek és az államtitkárok távoztak a kuratóriumokból - igaz, nem önszántukból, hanem azért, mert az Európai Bizottság többek között erre hivatkozva fagyasztotta be 21 alapítványi egyetem külföldi csereprogramjainak támogatását - még mindig világosan lehet látni, hogy "nagy és komoly megsértése az egyetemi autonómiának az, hogy a kuratórium és a tagok olyan döntésekbe is beleszólnak, amelyek a középkor óta az egyetemi polgárok parlamentjének, a szenátusnak a jogkörébe tartoznak" - jelentette ki.

Brenner Koloman azt szorgalmazta, hogy kezdődjön tárgyalás a nagy hazai tudományegyetemek választott vezetőivel, hogy visszatérjenek az állami fenntartás és finanszírozás alá, "ahogy az a kontinentális Európában mindenütt szokás".

A politikus azt is hozzátette, hogy a kormány függessze fel a Budapesti Corvinus Egyetem kuratóriumát és indítson objektív vizsgálatot, miután az intézmény elbocsátott egy olyan oktatót, aki jelezte a vezetőség egy tagjának és az egyetem két oktatójának etikátlanságát, amikor egy olyan befolyásos családból származó diákot vizsgáztattak, aki nem is teljesítette az adott tantárgy vizsgafeltételeit.

A hazai felsőoktatási intézmények nagy része 2021-ben került állami fenntartásból alapítványi fenntartás alá. Az első ilyen intézmény 2020-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt, aminek a hallgatói heteken keresztül tiltakoztak az átszervezés ellen, végül pedig a modellváltás miatt több oktató is felmondott, a diákok egy része pedig külföldi intézményeken fejezte be a tanulmányait.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.