Brenner Koloman szerint elsősorban nem az alapítványi formával van baj, hanem az állami befolyással.
Kezdődjenek mihamarabb tárgyalások a nagy hazai tudományegyetemek állami kézbe vételéről - sürgette Brenner Koloman, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezető-helyettese a párt hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Az MTI szerint a politikus hangsúlyozta, hogy nem az alapítványi formával van bajuk, hanem azzal, hogy már előzetesen is lehetett látni, hogy a kuratóriumokba kizárólag fideszes miniszterek, államtitkárok és a holdudvar tagjai kapnak majd kinevezéseket.
Bár közben a miniszterek és az államtitkárok távoztak a kuratóriumokból - igaz, nem önszántukból, hanem azért, mert az Európai Bizottság többek között erre hivatkozva fagyasztotta be 21 alapítványi egyetem külföldi csereprogramjainak támogatását - még mindig világosan lehet látni, hogy "nagy és komoly megsértése az egyetemi autonómiának az, hogy a kuratórium és a tagok olyan döntésekbe is beleszólnak, amelyek a középkor óta az egyetemi polgárok parlamentjének, a szenátusnak a jogkörébe tartoznak" - jelentette ki.
Brenner Koloman azt szorgalmazta, hogy kezdődjön tárgyalás a nagy hazai tudományegyetemek választott vezetőivel, hogy visszatérjenek az állami fenntartás és finanszírozás alá, "ahogy az a kontinentális Európában mindenütt szokás".
A politikus azt is hozzátette, hogy a kormány függessze fel a Budapesti Corvinus Egyetem kuratóriumát és indítson objektív vizsgálatot, miután az intézmény elbocsátott egy olyan oktatót, aki jelezte a vezetőség egy tagjának és az egyetem két oktatójának etikátlanságát, amikor egy olyan befolyásos családból származó diákot vizsgáztattak, aki nem is teljesítette az adott tantárgy vizsgafeltételeit.
A hazai felsőoktatási intézmények nagy része 2021-ben került állami fenntartásból alapítványi fenntartás alá. Az első ilyen intézmény 2020-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt, aminek a hallgatói heteken keresztül tiltakoztak az átszervezés ellen, végül pedig a modellváltás miatt több oktató is felmondott, a diákok egy része pedig külföldi intézményeken fejezte be a tanulmányait.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
