A BME mellett az ELTE szabadsága is veszélybe kerülhet a pénzügyi gondok miatt

Erről az Oktatói Hálózat vezetője beszélt, aki szerint bizonytalanság van az egyetemeken, de a minisztérium felől erős nyomás nehezedik rájuk.

  • Tornyos Kata

Egyre gyakrabban kerül szóba a BME modellváltása. Múlt héten írtunk arról, hogy ismét lesz szakszervezet az egyetemen, most pedig a Hírklikk arról számolt be, hogy a másik nagy állami egyetem, az ELTE szabadsága is veszélyben lehet.

"Az ELTE-n konkrétan tudom, a Műegyetemről is jutottak el hozzám ilyen információk, hogy minden anyagi panaszra az a minisztériumi válasz, hogy „az ajtó nyitva van, tessék bemenni rajta” – mondta a lapnak Máté András, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense. Az Oktatói Hálózat vezetője szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a hatalom az úgynevezett modellváltás felé löki, zsarolja a még állami egyetemeket.

"A BME hétköznapjait az ELTE-hez hasonlóan (én ugyanis az ELTE aktív, jelenleg is oktató nyugdíjasa vagyok) az jellemzi, hogy az állami források ugyan korábban is szűkösek voltak, de mostanra elértünk oda, hogy mivel azok az infláció berobbanása után sem nőttek, ezért durva reálérték csökkenésen mentek át, és a tönk szélére került mindkét egyetem"

- tette hozzá Máté, aki arról is beszélt, hogy szerinte a Corvinus Egyetem docensének kirúgását a modellváltás kontextusában kell értelmezni, hiszen eddig véleményük kifejezése miatt legrosszabb esetben is önként távoztak az oktatók, elbocsátásra viszont nem került sor.

"Összességében tehát bizonytalanság van. Úgy néz ki, hogy csukott ajtók mögött mindenféle kavarások zajlanak. A Műegyetemnek van egy olyan rektora, aki határozottan ellenzi az alapítványosítást, mindenekelőtt az európai nézőpont miatt, hogy ne essen el az Erasmus és a Horizont programoktól. Az egyetemen belül azonban vannak olyan erők, amelyek szeretnének meghajolni a kormányzati akarat előtt. Bizonyíték nincs, de komoly jelek vannak arra, hogy a rektor és a legitim vezetők háta mögött egyeztetések folynak az esetleges váltásról" – összegezte a helyzetet a lapnak.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.