Erről az Oktatói Hálózat vezetője beszélt, aki szerint bizonytalanság van az egyetemeken, de a minisztérium felől erős nyomás nehezedik rájuk.
Egyre gyakrabban kerül szóba a BME modellváltása. Múlt héten írtunk arról, hogy ismét lesz szakszervezet az egyetemen, most pedig a Hírklikk arról számolt be, hogy a másik nagy állami egyetem, az ELTE szabadsága is veszélyben lehet.
"Az ELTE-n konkrétan tudom, a Műegyetemről is jutottak el hozzám ilyen információk, hogy minden anyagi panaszra az a minisztériumi válasz, hogy „az ajtó nyitva van, tessék bemenni rajta” – mondta a lapnak Máté András, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense. Az Oktatói Hálózat vezetője szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a hatalom az úgynevezett modellváltás felé löki, zsarolja a még állami egyetemeket.
"A BME hétköznapjait az ELTE-hez hasonlóan (én ugyanis az ELTE aktív, jelenleg is oktató nyugdíjasa vagyok) az jellemzi, hogy az állami források ugyan korábban is szűkösek voltak, de mostanra elértünk oda, hogy mivel azok az infláció berobbanása után sem nőttek, ezért durva reálérték csökkenésen mentek át, és a tönk szélére került mindkét egyetem"
- tette hozzá Máté, aki arról is beszélt, hogy szerinte a Corvinus Egyetem docensének kirúgását a modellváltás kontextusában kell értelmezni, hiszen eddig véleményük kifejezése miatt legrosszabb esetben is önként távoztak az oktatók, elbocsátásra viszont nem került sor.
"Összességében tehát bizonytalanság van. Úgy néz ki, hogy csukott ajtók mögött mindenféle kavarások zajlanak. A Műegyetemnek van egy olyan rektora, aki határozottan ellenzi az alapítványosítást, mindenekelőtt az európai nézőpont miatt, hogy ne essen el az Erasmus és a Horizont programoktól. Az egyetemen belül azonban vannak olyan erők, amelyek szeretnének meghajolni a kormányzati akarat előtt. Bizonyíték nincs, de komoly jelek vannak arra, hogy a rektor és a legitim vezetők háta mögött egyeztetések folynak az esetleges váltásról" – összegezte a helyzetet a lapnak.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
