Erről az Oktatói Hálózat vezetője beszélt, aki szerint bizonytalanság van az egyetemeken, de a minisztérium felől erős nyomás nehezedik rájuk.
Egyre gyakrabban kerül szóba a BME modellváltása. Múlt héten írtunk arról, hogy ismét lesz szakszervezet az egyetemen, most pedig a Hírklikk arról számolt be, hogy a másik nagy állami egyetem, az ELTE szabadsága is veszélyben lehet.
"Az ELTE-n konkrétan tudom, a Műegyetemről is jutottak el hozzám ilyen információk, hogy minden anyagi panaszra az a minisztériumi válasz, hogy „az ajtó nyitva van, tessék bemenni rajta” – mondta a lapnak Máté András, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense. Az Oktatói Hálózat vezetője szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a hatalom az úgynevezett modellváltás felé löki, zsarolja a még állami egyetemeket.
"A BME hétköznapjait az ELTE-hez hasonlóan (én ugyanis az ELTE aktív, jelenleg is oktató nyugdíjasa vagyok) az jellemzi, hogy az állami források ugyan korábban is szűkösek voltak, de mostanra elértünk oda, hogy mivel azok az infláció berobbanása után sem nőttek, ezért durva reálérték csökkenésen mentek át, és a tönk szélére került mindkét egyetem"
- tette hozzá Máté, aki arról is beszélt, hogy szerinte a Corvinus Egyetem docensének kirúgását a modellváltás kontextusában kell értelmezni, hiszen eddig véleményük kifejezése miatt legrosszabb esetben is önként távoztak az oktatók, elbocsátásra viszont nem került sor.
"Összességében tehát bizonytalanság van. Úgy néz ki, hogy csukott ajtók mögött mindenféle kavarások zajlanak. A Műegyetemnek van egy olyan rektora, aki határozottan ellenzi az alapítványosítást, mindenekelőtt az európai nézőpont miatt, hogy ne essen el az Erasmus és a Horizont programoktól. Az egyetemen belül azonban vannak olyan erők, amelyek szeretnének meghajolni a kormányzati akarat előtt. Bizonyíték nincs, de komoly jelek vannak arra, hogy a rektor és a legitim vezetők háta mögött egyeztetések folynak az esetleges váltásról" – összegezte a helyzetet a lapnak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
