Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Tizenegy részrangsor szerint "értékelte" a brit Times Higher Education a világ egyetemeit. Mutatjuk a szakterületek legjobbjait.
Ahogy korábban már mi is beszámoltunk róla, csütörtök reggel megjelent a Times Higher Education legfrissebb, 2024-es rangsora. Illetve nem is egy, hanem rögtön tizenegy.
A brit rangsor készítői tizenegy szakterületre lebontva listázták a világ több száz, vagy éppen több ezer felsőoktatási intézményét, amelyek mindegyikébe szép számmal kerültek magyar egyetemek is. Most azt is megnéztük, milyen egyetemek állnak a listák első öt helyén.
Művészetek és bölcsészettudományok
Ebben a részrangsorban azok az egyetemek szerepelnek, amik művészet, előadóművészet, design, nyelvek, irodalom, nyelvészet, történelem, filozófia, teológia vagy régészet területén kiemelkedőek. Míg tavaly ebben a kategóriában 663 egyetemet listáztak, idén már 691-et.
Az első helyet az amerikai Stanford University szerezte meg, őt követi a(z)
Üzleti és gazdasági képzések
Tavaly 870-et, idén már 909 egyetemet rangsoroltak az üzleti és gazdasági képzések kategóriájában. A legjobb a Massachusetts Institute of Technology (MTI) lett, majd a
az ötödik helyen osztozva pedig a brit University of Oxford és University of Cambridge.
Klinikai orvostudományok
Idén összesen 1059 intézmény került be a THE klinikai orvostudományok részrangsorába. Az első helyen a brit University of Oxford szerepel, őt követi az amerikai
Informatika
Szintén több mint ezer, egészen pontosan 1027 intézményt rangsoroltak az informatika területén is. A listát ebben az esetben is a University of Oxford vezeti, majd a
végül pedig egy európai intézmény, a svájci ETH Zurich.
Pedagógusképzések, oktatás
Idén a pedagógusképzések terén a világ 703 felsőoktatási intézményét rangsorolták. A legjobb a kaliforniai Berkeley lett, majd a(z)
Műszaki-, mérnökképzések
A legtöbb intézményt rangsoroló lista a műszaki és mérnökképzéseké. Ebben a kategóriában idén összesen 1374 egyetemet értékeltek. Az első helyet a Harvard szerezte meg, őt követi a
Jog
Tavaly még 290, idén már jóval több, összesen 329 intézményt rangsoroltak ebben a kategóriában is. A legjobb a Harvard University lett, majd a
Élettudományok (life sciences)
Ebben a listában azok az egyetemek szerepelnek, amik többek között a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a biológia, az állatorvostudomány vagy a sporttudomány területen jeleskedtek. Idén összesen 1059 egyetemet rangsoroltak. Az első helyen a Harvard áll, utána a
Fizika, természettudományok
Szintén több mint 1300, összesen 1370 egyetemet rangsoroltak a világ minden tájáról ebben a kategóriában is. A legjobb idén a California Institute of Technology lett, amit a
Pszichológia
A pszichológia részrangsorban idén összesen 621 egyetemet értékeltek. Az első helyet a Stanford szerezte meg, amit a
Társadalomtudományok
Ez az egyetelen olyan rangsor, aminek az első helyén rögtön két egyetem is osztozik. 997 felsőoktatási intézmény közül a társadalomtudományok terén az első helyet osztottan kapta a Massachusetts Institute of Technology (MTI) és a Stanford University. A harmadik helyet pedig a
A teljes részrangsorokat ide kattintva tudjátok megnézni, arra viszont figyeljetek, hogy hiba csúszhatott a rendszerbe, ezért a Pszichológia kategóriára kattintva a 2023-as rangsor jelenik meg. A friss, 2024-es pszichológiai rangsorért kattintsatok ide.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.