Az új uniós oktatási biztosjelölt nem ígérheti, hogy lesz megoldás az Erasmus-ügyre

A hétfői meghallgatásán Iliana Ivanova azt mondta, nem végezheti el, amit a magyar államnak kell megtennie.

  • Székács Linda

"A szabályok szabályok, ezeket be kell tartanunk, és nem ígérhetem, hogy elvégezzem azt, amit a magyar államnak kell megtennie" – mondta hétfőn az Erasmus-üggyel kapcsolatban Iliana Ivanova, akit nyáron a Európai Bizottság oktatásért, kutatásért, innovációért, kultúráért és ifjúságügyért felelő biztosának jelöltek.

Ahhoz, hogy a politikus bekerülhessen a testületbe egy parlamenti szakbizottságnak fel kell mérnie, hogy alkalmas-e a feladatra. Ennek a szakbizottságnak a tagjaként kapott szót a Telex tudósítása szerint a hétfői meghallgatáson Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, aki a "magyar diákok, tanárok és kutatók számára diszkriminatív eljárásról” kérdezte Ivanovát, vagyis arról, hogy összeférhetetlenség miatt januárban az Európai Bizottság kizárt 21 modellváltó magyar egyetemet az európai csereprogramokból.

A bolgár politikus a meghallgatáson azt mondta, tisztában van a párbeszéddel, a problémákkal, a holtponttal és a haladás irányával a magyar kormány és az Európai Bizottság között, és sajnálta, hogy fiatalokat, tanulókat vághatnak el a programoktól. Ennek ellenére azt is kijelentette, hogy a "szabályok szabályok, ezeket be kell tartanunk."

Ivanova azt mondta, amennyiben a magyar hatóságoknak több információra, tisztázásra van szüksége a haladáshoz, részt vesz a párbeszédben, ugyanakkor azt is hozzzáttette; nem ígéri, hogy elvégzi azokat a feladatokat, amiket "a magyar államnak kell megtennie," és az sem merte megígérni, hogy lesz megoldás a problémára.

Bocskor Andrea azon kérdésére, hogy mégis mikorra rendeződhet az ügy Ivanova azt mondta, nem adhat határidőt arra, hogy a magyar hatóságok mikorra teljesítik az Európai Bizottság kéréseit.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.