A hétfői meghallgatásán Iliana Ivanova azt mondta, nem végezheti el, amit a magyar államnak kell megtennie.
"A szabályok szabályok, ezeket be kell tartanunk, és nem ígérhetem, hogy elvégezzem azt, amit a magyar államnak kell megtennie" – mondta hétfőn az Erasmus-üggyel kapcsolatban Iliana Ivanova, akit nyáron a Európai Bizottság oktatásért, kutatásért, innovációért, kultúráért és ifjúságügyért felelő biztosának jelöltek.
Ahhoz, hogy a politikus bekerülhessen a testületbe egy parlamenti szakbizottságnak fel kell mérnie, hogy alkalmas-e a feladatra. Ennek a szakbizottságnak a tagjaként kapott szót a Telex tudósítása szerint a hétfői meghallgatáson Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, aki a "magyar diákok, tanárok és kutatók számára diszkriminatív eljárásról” kérdezte Ivanovát, vagyis arról, hogy összeférhetetlenség miatt januárban az Európai Bizottság kizárt 21 modellváltó magyar egyetemet az európai csereprogramokból.
A bolgár politikus a meghallgatáson azt mondta, tisztában van a párbeszéddel, a problémákkal, a holtponttal és a haladás irányával a magyar kormány és az Európai Bizottság között, és sajnálta, hogy fiatalokat, tanulókat vághatnak el a programoktól. Ennek ellenére azt is kijelentette, hogy a "szabályok szabályok, ezeket be kell tartanunk."
Ivanova azt mondta, amennyiben a magyar hatóságoknak több információra, tisztázásra van szüksége a haladáshoz, részt vesz a párbeszédben, ugyanakkor azt is hozzzáttette; nem ígéri, hogy elvégzi azokat a feladatokat, amiket "a magyar államnak kell megtennie," és az sem merte megígérni, hogy lesz megoldás a problémára.
Bocskor Andrea azon kérdésére, hogy mégis mikorra rendeződhet az ügy Ivanova azt mondta, nem adhat határidőt arra, hogy a magyar hatóságok mikorra teljesítik az Európai Bizottság kéréseit.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
