Hiába az új rektori pályázat, továbbra sincs esélye a Zeneakadémia jelöltjének

Bár a pályázatot Csák János kulturális és innovációs miniszter ígérete szerint valóban kibővítették, a Zeneakadémia jelöltje, Kutnyánszky Csaba továbbra sem felel meg a feltételeknek.

  • Székács Linda

Továbbra sem felel meg a Zeneakadémia jelöltje a Kulturális és Innovációs Minisztérium által ismét kiírt rektori pályázatnak - vette észre a Magyar Narancs.

Ahogy arról már az Eduline-on is beszámoltunk, Vigh Andrea rektor ősszel lejáró mandátuma miatt a minisztérium pályázatot írt ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem élére. Ezt azonban nem csak az egyetem 171 munkatársa, de az MTA Zenetudományi Bizottsága és több szervezet is kifogásolta, hiszen a pályázatnak még maga Liszt Ferenc sem felelt volna meg.

Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit

- fogalmaztak korábbi nyílt levelükben a zeneművészeti egyetem oktatói.

A tiltakozást látszólag meghallva Csák János miniszter bejelentette: a korábbi pályázatot visszavonják és új, kibővített kiírást tesznek közzé. Az új pályázat végül július 21-én jelent meg, amiben, bár a jelentkezők körét az előadóművészek mellett kiterjesztik az alkotóművészekre is, le is szűkítik azokra, akik rendelkeznek a Kossuth- vagy Széchenyi-díj, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, vagy a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj kitüntetések valamelyikével. Ellenben a magyar állam által adományozható legmagasabb zenei kitüntetések, a Liszt- és Erkel-díjak megléte nem feltétel.

Ennek a feltételnek tehát Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia jelöltje továbbra sem felel meg. Annál inkább Keller András, a Concerto Budapest karmestere, akire a hírek szerint "rászabta" a minisztérium a pályázatot, és aki júliusban Novák Katalin javaslatára, a Kossuth-díjára hivatkozva kapott egyetemi tanári címet.

Pályázni 2023. augusztus 21-ig lehet, a pályázatok elbírálási határideje pedig október 31.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.