Lekörözték az ELTE-t: mutatjuk a HVG 2023-as oktatói kiválósági rangsorát

Se az első, se a második helyre nem került be az Eötvös Loránd Tudományegyetem a HVG Diploma oktatói kiválósági listáján, de a 2023-as lista ezen kívül is tartogat meglepetéseket. Mutatjuk, hogyan rangsorolta idén a HVG a felsőoktatási intézményeket azok oktatói szerint.

Érdekesen alakult a HVG Diploma 2023-as rangsorai közül az oktatók kiválóságát bemutató sorrend, az első három helyen ugyanis nem a már megszokott fővárosi egyetemek szerepelnek. Holtversenyben a harmadik helyen bár az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, de mellette a Debreceni Egyetem szerepel, míg második helyre a Pannon Egyetem került, ami tavaly még a 13. volt a listán, első helyen pedig a Szegedi Tudományegyetem található, ami az előző évhez képest két helyet javított.

Sorrendben az oktatók kiválósága szerint a következő az állás:

  1. Szegedi Tudományegyetem (SE)
  2. Pannon Egyetem (PE)
  3. Debreceni Egyetem (DE) - Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) (holtverseny)
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
  5. Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)
  6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
  7. Miskolci Egyetem (ME)
  8. Semmelweis Egyetem (SE)
  9. Pécsi Tudományegyetem (PTE)
  10. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
  11. Soproni Egyetem (SOE)
  12. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
  13. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
  14. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE)
  15. Nyíregyházi Egyetem (NYE) - Széchenyi István Egyetem (SZE) (holtverseny)
  16. Óbudai Egyetem (OE)
  17. Állatorvostudományi Egyetem (ATE)
  18. Dunaújvárosi Egyetem (DUE)
  19. Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
  20. Kodolányi János Egyetem (KJE)
  21. Testnevelési Egyetem (TE)
  22. Budapesti Metropolitan Egyetem (METU)
  23. Neumann János Egyetem (NJE)
  24. IBS Nemzetközi  Üzleti Főiskola (IBS)
A lista összeállításakor a rangsor készítői az oktatók szakmai eredményeit veszik alapul, így a hallgatók száma mellett nézik a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát is, továbbá az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó nappalis hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.
A listában ugyanakkor nem szerepelnek azok az egyetemek, ahol az oktatói létszám 25 fő alatti vagy a hallgatói létszám 500 fő alatti. Ezen kívül a döntő többségében művészeti képzést folytató egyetemeket sem pontozták, így például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet sem.
A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

 

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.