Lekörözték az ELTE-t: mutatjuk a HVG 2023-as oktatói kiválósági rangsorát

Se az első, se a második helyre nem került be az Eötvös Loránd Tudományegyetem a HVG Diploma oktatói kiválósági listáján, de a 2023-as lista ezen kívül is tartogat meglepetéseket. Mutatjuk, hogyan rangsorolta idén a HVG a felsőoktatási intézményeket azok oktatói szerint.

Érdekesen alakult a HVG Diploma 2023-as rangsorai közül az oktatók kiválóságát bemutató sorrend, az első három helyen ugyanis nem a már megszokott fővárosi egyetemek szerepelnek. Holtversenyben a harmadik helyen bár az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, de mellette a Debreceni Egyetem szerepel, míg második helyre a Pannon Egyetem került, ami tavaly még a 13. volt a listán, első helyen pedig a Szegedi Tudományegyetem található, ami az előző évhez képest két helyet javított.

Sorrendben az oktatók kiválósága szerint a következő az állás:

  1. Szegedi Tudományegyetem (SE)
  2. Pannon Egyetem (PE)
  3. Debreceni Egyetem (DE) - Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) (holtverseny)
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
  5. Károli Gáspár Református Egyetem (KRE)
  6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
  7. Miskolci Egyetem (ME)
  8. Semmelweis Egyetem (SE)
  9. Pécsi Tudományegyetem (PTE)
  10. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)
  11. Soproni Egyetem (SOE)
  12. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
  13. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)
  14. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE)
  15. Nyíregyházi Egyetem (NYE) - Széchenyi István Egyetem (SZE) (holtverseny)
  16. Óbudai Egyetem (OE)
  17. Állatorvostudományi Egyetem (ATE)
  18. Dunaújvárosi Egyetem (DUE)
  19. Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE)
  20. Kodolányi János Egyetem (KJE)
  21. Testnevelési Egyetem (TE)
  22. Budapesti Metropolitan Egyetem (METU)
  23. Neumann János Egyetem (NJE)
  24. IBS Nemzetközi  Üzleti Főiskola (IBS)
A lista összeállításakor a rangsor készítői az oktatók szakmai eredményeit veszik alapul, így a hallgatók száma mellett nézik a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát is, továbbá az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó nappalis hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.
A listában ugyanakkor nem szerepelnek azok az egyetemek, ahol az oktatói létszám 25 fő alatti vagy a hallgatói létszám 500 fő alatti. Ezen kívül a döntő többségében művészeti képzést folytató egyetemeket sem pontozták, így például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet sem.
A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

 

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.