Öt magyar is részt vesz a csillagászati diákolimpián Lengyelországban

Öt magyar - három lány és két fiú versenyző - utazik Lengyelországba a XVI. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiára (IOAA).

  • Eduline/MTI

A magyar csapat Jászberényben készült a XVI. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiára (IOAA). Ennek során bonyolult elméleti feladatokat oldottak meg, éjszaka távcsöves megfigyeléseket gyakoroltak, amit planetáriumi és égboltismereti, illetve adatelemzési felkészüléssel egészítettek ki — olvasható az MTI-n.

Első helyen Schmercz Blanka, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium végzős diákja, másodikként Horváth Zsóka, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium 11. osztályos tanulója, harmadikként pedig a 10. osztályos Elekes Dorottya került be az olimpiai keretbe a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumból. A csapat tagja még a 11. évfolyamos Vári Gergely Péter (budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) és a végzős Sarkadi Sándor (nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium).

A csapat augusztus 10-én indul Chorzówba, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont mellett Jászberény Önkormányzata és a Jászberényi Városi Könyvtár munkatársai is segítették a diákokat.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.