Corvinus-vizsgabotrány: elmarasztalták, majd felmentették a közben lemondott rektort

A hvg.hu arról írt, négy etikai eljárás is indult a budapesti egyetem protekciós ügyében, az egyetem időközben lemondott rektorát, Takáts Elődöt első fokon elmarasztalták, másodfokon felmentették és egy másik egyetemi vezető szerepét is vizsgálják.

  • Tarnay Kristóf

Februárban derült ki, hogy kivételeztek egy olyan hallgatóval a vizsgáztatása során a Budapesti Corvinus Egyetemen, akinek a családja érdemi MOL-részesedéssel rendelkezik. Ennek azért van jelentősége, mert a Corvinust fenntartó alapítvány vezetője Hernádi Zsolt MOL-vezér, az alapítvány vagyonának nagy részét pedig MOL-részvények adják.

Az érintett diák a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, pedig a tantárgy feltételrendszere szerint nem is kaphatott volna elégtelennél jobb jegyet. Júniusban két egyetemi vezetőről megállapították, hogy etikai vétséget követtek el, de felmentették őket, a minap pedig Ádám Zoltánt, az eljárás kezdeményezőjét figyelmeztették, mert azáltal, hogy egy szakszervezeti csoportba kitett leveleit megismerte a sajtó, elvileg megszegte az egyetem kommunikációs és GDPR-szabályait.

A hvg.hu szerdán arról írt, nemrég jogerősen is lezárult a protekciós ügy harmadik etikai vizsgálata is.

Ahol az egyetem időközben lemondott rektorát, Takáts Elődöt első fokon elmarasztalták, ám másodfokon – más egyetemi vezetők részvételével – felmentették.

A lap megjegyzi, így gyakorlatilag ugyanaz zajlott le, mint másik két belső vizsgálatnál, ahol szintén első fokon elmarasztalás, másodfokon viszont már felmentő határozat született. Ádám ezek ellen a már jogerős határozatok ellen egyébként közigazgatási bíróságon felülvizsgálattal élt. A cikk szerint ezek mellett indult egy negyedik eljárás is, amely szintén egy egyetemi vezetőt érint. A lap úgy tudja, ez nem bejelentésre indult, hanem hivatalból, amiért a többi eljárás során felmerült, hogy ő is etikai vétséget követhetett el.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.