A hvg.hu arról írt, négy etikai eljárás is indult a budapesti egyetem protekciós ügyében, az egyetem időközben lemondott rektorát, Takáts Elődöt első fokon elmarasztalták, másodfokon felmentették és egy másik egyetemi vezető szerepét is vizsgálják.
Februárban derült ki, hogy kivételeztek egy olyan hallgatóval a vizsgáztatása során a Budapesti Corvinus Egyetemen, akinek a családja érdemi MOL-részesedéssel rendelkezik. Ennek azért van jelentősége, mert a Corvinust fenntartó alapítvány vezetője Hernádi Zsolt MOL-vezér, az alapítvány vagyonának nagy részét pedig MOL-részvények adják.
Az érintett diák a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, pedig a tantárgy feltételrendszere szerint nem is kaphatott volna elégtelennél jobb jegyet. Júniusban két egyetemi vezetőről megállapították, hogy etikai vétséget követtek el, de felmentették őket, a minap pedig Ádám Zoltánt, az eljárás kezdeményezőjét figyelmeztették, mert azáltal, hogy egy szakszervezeti csoportba kitett leveleit megismerte a sajtó, elvileg megszegte az egyetem kommunikációs és GDPR-szabályait.
A hvg.hu szerdán arról írt, nemrég jogerősen is lezárult a protekciós ügy harmadik etikai vizsgálata is.
Ahol az egyetem időközben lemondott rektorát, Takáts Elődöt első fokon elmarasztalták, ám másodfokon – más egyetemi vezetők részvételével – felmentették.
A lap megjegyzi, így gyakorlatilag ugyanaz zajlott le, mint másik két belső vizsgálatnál, ahol szintén első fokon elmarasztalás, másodfokon viszont már felmentő határozat született. Ádám ezek ellen a már jogerős határozatok ellen egyébként közigazgatási bíróságon felülvizsgálattal élt. A cikk szerint ezek mellett indult egy negyedik eljárás is, amely szintén egy egyetemi vezetőt érint. A lap úgy tudja, ez nem bejelentésre indult, hanem hivatalból, amiért a többi eljárás során felmerült, hogy ő is etikai vétséget követhetett el.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
