Rohamosan közeleg annak a szerződéskötésnek a határideje, ami lehetővé tenné, hogy az alapítványi egyetemek ismét részt vehessenek a külföldi csereprogramokban, előrelépés viszont (egyelőre) továbbra sincs az ügyben.
Nem sikerült elérnie a Debreceni Egyetemnek, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az alapítványi egyetemek Erasmus plusz csereprogramból történő kizárásának felfüggesztését - számolt be róla a Népszava.
Korábban már mi is megírtuk, hogy hat alapítványi formában működő egyetem májusban beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért az januárban összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta az alapítványi intézményeket az uniós csereprogramokból. A Debreceni Egyetem kérte a döntés azonnali felfüggesztését is, ezt azonban az Európai Unió Bizottsága elutasította, a perben csak másfél év múlva születhet ítélet.
Továbbra sincs megegyezés
Bár vészesen közeleg az a júliusi határidő, amíg a kormánynak és az Európai Bizottságnak meg kell egyeznie ahhoz, hogy uniós támogatásokból indulhassanak el a cserepogramok, a Népszava információi szerint a felek között még mindig nincs megegyezés.
Feltételes egyezségek vannak, megállapodás viszont továbbra sincs többek között arról sem, a kuratóriumi tagságra pályázókat milyen feltételek alapján kellene kiválasztani.
A magyar kormány az Állami Számvevőszékre bízná a kritériumok kidolgozását és számonkérését, ezt viszont az Európai Bizottság egyelőre nem fogadná el. Pedig amíg nem sikerül megegyezni erről, addig a kuratóriumi tagok mandátumának időtartama és a türelmi idő hossza is nyitott kérdés marad, ezek nélkül pedig nem születhet meg az a szerződés sem, ami újra lehetővé teszi, hogy az alapítványi egyetemek hallgatói és kutatói uniós forásokból vehessenek részt a külföldi csereprogramokban.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
