Elutasította a Debreceni Egyetem keresetét az EU Bírósága, továbbra sincs megoldás az Erasmus-ügyben

Rohamosan közeleg annak a szerződéskötésnek a határideje, ami lehetővé tenné, hogy az alapítványi egyetemek ismét részt vehessenek a külföldi csereprogramokban, előrelépés viszont (egyelőre) továbbra sincs az ügyben.

  • Székács Linda

Nem sikerült elérnie a Debreceni Egyetemnek, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az alapítványi egyetemek Erasmus plusz csereprogramból történő kizárásának felfüggesztését - számolt be róla a Népszava.

Korábban már mi is megírtuk, hogy hat alapítványi formában működő egyetem májusban beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért az januárban összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta az alapítványi intézményeket az uniós csereprogramokból. A Debreceni Egyetem kérte a döntés azonnali felfüggesztését is, ezt azonban az Európai Unió Bizottsága elutasította, a perben csak másfél év múlva születhet ítélet.

Továbbra sincs megegyezés

Bár vészesen közeleg az a júliusi határidő, amíg a kormánynak és az Európai Bizottságnak meg kell egyeznie ahhoz, hogy uniós támogatásokból indulhassanak el a cserepogramok, a Népszava információi szerint a felek között még mindig nincs megegyezés.

Feltételes egyezségek vannak, megállapodás viszont továbbra sincs többek között arról sem, a kuratóriumi tagságra pályázókat milyen feltételek alapján kellene kiválasztani.

A magyar kormány az Állami Számvevőszékre bízná a kritériumok kidolgozását és számonkérését, ezt viszont az Európai Bizottság egyelőre nem fogadná el. Pedig amíg nem sikerül megegyezni erről, addig a kuratóriumi tagok mandátumának időtartama és a türelmi idő hossza is nyitott kérdés marad, ezek nélkül pedig nem születhet meg az a szerződés sem, ami újra lehetővé teszi, hogy az alapítványi egyetemek hallgatói és kutatói uniós forásokból vehessenek részt a külföldi csereprogramokban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.