Elutasította a Debreceni Egyetem keresetét az EU Bírósága, továbbra sincs megoldás az Erasmus-ügyben

Rohamosan közeleg annak a szerződéskötésnek a határideje, ami lehetővé tenné, hogy az alapítványi egyetemek ismét részt vehessenek a külföldi csereprogramokban, előrelépés viszont (egyelőre) továbbra sincs az ügyben.

  • Székács Linda

Nem sikerült elérnie a Debreceni Egyetemnek, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az alapítványi egyetemek Erasmus plusz csereprogramból történő kizárásának felfüggesztését - számolt be róla a Népszava.

Korábban már mi is megírtuk, hogy hat alapítványi formában működő egyetem májusban beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért az januárban összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta az alapítványi intézményeket az uniós csereprogramokból. A Debreceni Egyetem kérte a döntés azonnali felfüggesztését is, ezt azonban az Európai Unió Bizottsága elutasította, a perben csak másfél év múlva születhet ítélet.

Továbbra sincs megegyezés

Bár vészesen közeleg az a júliusi határidő, amíg a kormánynak és az Európai Bizottságnak meg kell egyeznie ahhoz, hogy uniós támogatásokból indulhassanak el a cserepogramok, a Népszava információi szerint a felek között még mindig nincs megegyezés.

Feltételes egyezségek vannak, megállapodás viszont továbbra sincs többek között arról sem, a kuratóriumi tagságra pályázókat milyen feltételek alapján kellene kiválasztani.

A magyar kormány az Állami Számvevőszékre bízná a kritériumok kidolgozását és számonkérését, ezt viszont az Európai Bizottság egyelőre nem fogadná el. Pedig amíg nem sikerül megegyezni erről, addig a kuratóriumi tagok mandátumának időtartama és a türelmi idő hossza is nyitott kérdés marad, ezek nélkül pedig nem születhet meg az a szerződés sem, ami újra lehetővé teszi, hogy az alapítványi egyetemek hallgatói és kutatói uniós forásokból vehessenek részt a külföldi csereprogramokban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.