Elutasította a Debreceni Egyetem keresetét az EU Bírósága, továbbra sincs megoldás az Erasmus-ügyben

Rohamosan közeleg annak a szerződéskötésnek a határideje, ami lehetővé tenné, hogy az alapítványi egyetemek ismét részt vehessenek a külföldi csereprogramokban, előrelépés viszont (egyelőre) továbbra sincs az ügyben.

  • Székács Linda

Nem sikerült elérnie a Debreceni Egyetemnek, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az alapítványi egyetemek Erasmus plusz csereprogramból történő kizárásának felfüggesztését - számolt be róla a Népszava.

Korábban már mi is megírtuk, hogy hat alapítványi formában működő egyetem májusban beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért az januárban összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta az alapítványi intézményeket az uniós csereprogramokból. A Debreceni Egyetem kérte a döntés azonnali felfüggesztését is, ezt azonban az Európai Unió Bizottsága elutasította, a perben csak másfél év múlva születhet ítélet.

Továbbra sincs megegyezés

Bár vészesen közeleg az a júliusi határidő, amíg a kormánynak és az Európai Bizottságnak meg kell egyeznie ahhoz, hogy uniós támogatásokból indulhassanak el a cserepogramok, a Népszava információi szerint a felek között még mindig nincs megegyezés.

Feltételes egyezségek vannak, megállapodás viszont továbbra sincs többek között arról sem, a kuratóriumi tagságra pályázókat milyen feltételek alapján kellene kiválasztani.

A magyar kormány az Állami Számvevőszékre bízná a kritériumok kidolgozását és számonkérését, ezt viszont az Európai Bizottság egyelőre nem fogadná el. Pedig amíg nem sikerül megegyezni erről, addig a kuratóriumi tagok mandátumának időtartama és a türelmi idő hossza is nyitott kérdés marad, ezek nélkül pedig nem születhet meg az a szerződés sem, ami újra lehetővé teszi, hogy az alapítványi egyetemek hallgatói és kutatói uniós forásokból vehessenek részt a külföldi csereprogramokban.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.