Friss világrangsor: a szegedi lett a legjobb magyar egyetem a QS idei rangsorában

Közzétette az idei felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). A listába több magyar egyetem is felkerült, a világ legjobbja pedig ismét (már több mint tíz éve folyamatosan) a Massachussets Institute of Technology lett.

  • Székács Linda

A megszokott szempontok, vagyis az akadémiai elismertség, a munkáltatói megbecsültség, a tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, valamint a külföldi hallgatók aránya mellett az idei rangsor összeállításakor három új szempontot is figyelembe vettek. A nemzetközi kutatási hálózat indikátora, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma, továbbá a fenntarthatóság 5-5 százalékos fajsúllyal szerepeltek a rangsorban.

Ezek alapján a legeredményesebben szereplő magyar felsőoktatási intézmény a szegedi egyetem lett. Ezt a követi a Debreceni Egyetem, majd a 701-710. helyen a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, de felkerült a körülbelül háromezer egyetemet listázó rangsorba a pécsi, a miskolci és az Óbudai Egyetem is, a tavalyi eredményéhez képest pedig több mint száz helyet lépett előre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), ami így a 741-750. helyet szerezte meg.

A magyar egyetemek idei ranglistája a következőképp alakult:

  • Szegedi Tudományegyetem 601-610. hely
  • Debreceni Egyetem 671-680. hely
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem 701-710. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 741-750. hely
  • Pécsi Tudományegyetem 801-850. hely
  • Budapesti Corvinus Egyetem 1001-1200. hely
  • Széchenyi István Egyetem - 1001-1200. hely
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 1001-1200. hely
  • Miskolci Egyetem 1201-1400. hely
  • Óbudai Egyetem 1201-1400. hely
  • Pannon Egyetem 1021-1400. hely
A világ legjobbjai

A világrangsor élét változatlanul zömében amerikai és brit egyetemek uralják. Az első helyet idén is a műszaki oktatásáról híres Massachussets Institute of Technology (MIT) szerezte meg, amit a brit Cambridge és Oxford követ, utánuk pedig a Harvard, a Stanford és a londoni Imperial College. Az első tízbe mindössze egy európai egyetem, a svájci ETH Zurich került, de az ázsiai felsőoktatási intézmények közül is csak egynek jutott hely a top 10-es listában, ami a nyolcadik helyen a National University of Singapore lett.
A kilencedik helyet az angol fővárosban található UCL, a tizediket pedig az amerikai Berkeley szerezte meg.
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.