Friss világrangsor: a szegedi lett a legjobb magyar egyetem a QS idei rangsorában

Közzétette az idei felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). A listába több magyar egyetem is felkerült, a világ legjobbja pedig ismét (már több mint tíz éve folyamatosan) a Massachussets Institute of Technology lett.

  • Székács Linda

A megszokott szempontok, vagyis az akadémiai elismertség, a munkáltatói megbecsültség, a tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, valamint a külföldi hallgatók aránya mellett az idei rangsor összeállításakor három új szempontot is figyelembe vettek. A nemzetközi kutatási hálózat indikátora, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma, továbbá a fenntarthatóság 5-5 százalékos fajsúllyal szerepeltek a rangsorban.

Ezek alapján a legeredményesebben szereplő magyar felsőoktatási intézmény a szegedi egyetem lett. Ezt a követi a Debreceni Egyetem, majd a 701-710. helyen a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, de felkerült a körülbelül háromezer egyetemet listázó rangsorba a pécsi, a miskolci és az Óbudai Egyetem is, a tavalyi eredményéhez képest pedig több mint száz helyet lépett előre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), ami így a 741-750. helyet szerezte meg.

A magyar egyetemek idei ranglistája a következőképp alakult:

  • Szegedi Tudományegyetem 601-610. hely
  • Debreceni Egyetem 671-680. hely
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem 701-710. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 741-750. hely
  • Pécsi Tudományegyetem 801-850. hely
  • Budapesti Corvinus Egyetem 1001-1200. hely
  • Széchenyi István Egyetem - 1001-1200. hely
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 1001-1200. hely
  • Miskolci Egyetem 1201-1400. hely
  • Óbudai Egyetem 1201-1400. hely
  • Pannon Egyetem 1021-1400. hely
A világ legjobbjai

A világrangsor élét változatlanul zömében amerikai és brit egyetemek uralják. Az első helyet idén is a műszaki oktatásáról híres Massachussets Institute of Technology (MIT) szerezte meg, amit a brit Cambridge és Oxford követ, utánuk pedig a Harvard, a Stanford és a londoni Imperial College. Az első tízbe mindössze egy európai egyetem, a svájci ETH Zurich került, de az ázsiai felsőoktatási intézmények közül is csak egynek jutott hely a top 10-es listában, ami a nyolcadik helyen a National University of Singapore lett.
A kilencedik helyet az angol fővárosban található UCL, a tizediket pedig az amerikai Berkeley szerezte meg.
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.