Közzétette az idei felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). A listába több magyar egyetem is felkerült, a világ legjobbja pedig ismét (már több mint tíz éve folyamatosan) a Massachussets Institute of Technology lett.
A megszokott szempontok, vagyis az akadémiai elismertség, a munkáltatói megbecsültség, a tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya, valamint a külföldi hallgatók aránya mellett az idei rangsor összeállításakor három új szempontot is figyelembe vettek. A nemzetközi kutatási hálózat indikátora, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszáma, továbbá a fenntarthatóság 5-5 százalékos fajsúllyal szerepeltek a rangsorban.
Ezek alapján a legeredményesebben szereplő magyar felsőoktatási intézmény a szegedi egyetem lett. Ezt a követi a Debreceni Egyetem, majd a 701-710. helyen a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, de felkerült a körülbelül háromezer egyetemet listázó rangsorba a pécsi, a miskolci és az Óbudai Egyetem is, a tavalyi eredményéhez képest pedig több mint száz helyet lépett előre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), ami így a 741-750. helyet szerezte meg.
A magyar egyetemek idei ranglistája a következőképp alakult:
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
