Újra átnevezhetik az MTA-tól elvett kutatóhálózatot

Kiveszik az elnevezésből Eötvös Lorándot. Arról a kutatóhálózatról van szó, amit bár az akadémia megpróbált visszaszerezni, de az újraválasztott elnökük már lemondott erről.

  • Eduline/MTI

A parlament hamarosan dönt a Neumann János Programról, amelynek részeként az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra változhat – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Mint írják, a céljuk, hogy „mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat”.

A Magyar Kutatási Hálózat, vagyis angolul a Hungarian Research Network név szerintük jobban támogatja a magyar kutatási eredmények hatékony kommunikációját, és „ezáltal hozzájárul a kutatási hálózat és egyben Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren”, mint az Eötvös Lorándról elnevezett.

Mint ismert, arról a kutatóhálózatról van szó, amely korábban a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozott, de a kormány ezt négy éve leválasztotta a testületről, amely akkor komoly tiltakozásokat váltott ki. Az MTA újraválasztott elnöke nemrég beszélt arról, hogy bár korábban megpróbáltak tárgyalni a kormányzattal és ezáltal visszaszerezni azt, erről mára lemondott. „Az új struktúra, úgy néz ki, megszilárdult. Én próbáltam volna a kutatóhálózatot visszaszerezni egészen addig, amíg még képlékeny volt a helyzet, de egyre világosabb, hogy a kormány elhatározása végleges” – fogalmazott egy múlt vasárnap megjelent interjúban Freund Tamás.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.