Összeségében nőtt a diplomások száma a tavalyi évhez képest az Európai Unióban, de a 2030-ig célként kitűzött számokat nem sikerült tartani.
Az EU 25–34 éves lakosságának 42%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ami 1 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Ez azonban még így is 3 százalékkal elmaradt az EU 2030-ra kitűzött céljától, amelynek lényege, hogy alakosságának 45%-a ebben a korosztályban rendelkezzen felsőfokú végzettséggel – derül ki az Eurostat beszámolójából.
Az EU tagországok felének sikerült tartania a tervezett menetrendet, péládul: Írországnak (62%), Luxemburgnak (61%), Ciprusnak (59%), Litvániának (58%), Hollandiának (56%) és Svédországnak (52%), de vannak országok, amelyek nagyon lemaradtak ebben, köztük Magyarország is: nálunk a 25-34 éves korosztály 32 százaléka rendelkezik diplomával. Románia (25%) és Olaszország (29%) is a lista végén szerepelnek.
Egyértelmű különbség van a nemek között
A 25-34 évesek körében a nők nagyobb százalékban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, mint a férfiak, ugyanis a nők 48 százalékának, míg a férfiak 37 százalékának van oklevele.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
