Magyarország le van maradva a diplomások számát tekintve az EU adatai szerint

Összeségében nőtt a diplomások száma a tavalyi évhez képest az Európai Unióban, de a 2030-ig célként kitűzött számokat nem sikerült tartani.

  • Tornyos Kata

Az EU 25–34 éves lakosságának 42%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ami 1 százalékpontos növekedést jelent 2021-hez képest. Ez azonban még így is 3 százalékkal elmaradt az EU 2030-ra kitűzött céljától, amelynek lényege, hogy alakosságának 45%-a ebben a korosztályban rendelkezzen felsőfokú végzettséggel – derül ki az Eurostat beszámolójából.

Az EU tagországok felének sikerült tartania a tervezett menetrendet, péládul: Írországnak (62%), Luxemburgnak (61%), Ciprusnak (59%), Litvániának (58%), Hollandiának (56%) és Svédországnak (52%), de vannak országok, amelyek nagyon lemaradtak ebben, köztük Magyarország is: nálunk a 25-34 éves korosztály 32 százaléka rendelkezik diplomával. Románia (25%) és Olaszország (29%) is a lista végén szerepelnek.

Egyértelmű különbség van a nemek között

A 25-34 évesek körében a nők nagyobb százalékban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, mint a férfiak, ugyanis a nők 48 százalékának, míg  a férfiak 37 százalékának van oklevele.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.