Nem kapott választ a HÖOK az oktatásért felelős uniós biztostól az Erasmus ügyében

Szerencsétlen időzítés, hogy az európai oktatási ügyek élén épp most történik személyi váltás.

  • Eduline/MTI

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája április 26-án szólította meg levelében Mariya Gabriel oktatásért is felelős európai biztost, mivel sok hallgató látja úgy, hogy az Erasmus+ és a Horizont Európa Programok sorsa politikai viták eszközévé vált. A szervezet az uniós biztosnak küldött levelében meghívta őt Magyarországra, hogy személyesen is lehetősége legyen beszélgetni az érintettekkel, modellváltott intézmények hallgatóival és oktatóival, azonban a hallgatók törvényes érdekképviseletét ellátó szervezet az ügy fontossága és sürgőssége ellenére az elmúlt 23 napban érdemi választ nem kapott.

"A hallgatói érdekképviseleti szervezet meggyőződése, hogy bárki bármit gondol az ügyről, a magyar egyetemisták oktatáshoz vagy európai hallgatói szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása nem elfogadható" - írják az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Hozzáteszik; a helyzet megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség, így együttműködnek a Doktoranduszok Országos Szövetségével, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségével, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal, hogy segítsék a korábban megkezdett aláírásgyűjtést, továbbá, hogy egy közös egyetemi fórum sorozatba kezdjenek a hallgatók hangjának felerősítése céljából.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.