Hamarosan magyar alapszakos kínai diákok diplomáznak Debrecenben

Van köztük, aki műfordítással, tolmácsolással foglalkozna és olyan is, aki a pekingi egyetemen oktatná a magyar nyelvet.

  • Tarnay Kristóf

Már a második olyan évfolyam fog végezni a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán (DE BTK), ahol kínai diákok tanulnak magyarul. Mint az intézmény weboldalán írja, ezúttal 15 hallgató fog magyar alapszakos diplomát szerezni. A Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyeteme ugyanis 2015-ben 20 érdeklődő középiskolással egy olyan hétéves kurzust indított, ahol három év magyarnyelv-tanulás után a diákok Magyarországon folytathatnak egyetemi tanulmányokat.

A programot magyar oktatók közreműködésével kezdték meg és 2017-ben meg is érkezett Debrecenbe az első húsz kínai diák, aki magyarul tanul. Ők egyéves magyar nyelv- és kultúra képzésben vettek részt, az órák többségét a Debreceni Nyári Egyetem tanárai tartották. A magyar szakra végül írásbeli és szóbeli felvételit követően juthattak be. Itt nyolcan le is morzsolódtak és 2022-ben először 12 kínai hallgató szerzett Debrecenben magyar alapszakos diplomát.

Idén viszont már 15 végzős hallgató áll a diplomaszerzés előtt magyarból, róluk az egyetem leírta, hogy az előzőekhez hasonlóan még Kínában magyar nevet is választottak. (Bár a képen egy férfi hallgatót sem látni, sajtós munkatársuk elmondta: nem csak nők vannak közöttük.) Ők 2016-ban érkeztek meg Debrecenbe és a 2020/21-es tanévben kezdtek a DE BTK-n tanulni. A nyelvtanulás mellett annak rendszeréről és a kulturánkról is tanulnak irodalmi és a nyelvészeti tárgyakon keresztül. Emellett részt vesznek koncerteken, fesztiválokon, nyári táborokban is, illetve az is fontos nekik, hogy a magyarok megismerjék Kínát, ezért például a Konfuciusz Intézet kurzusainak és programjainak is résztvevői.

Magyarul írt szakdolgozataik témái közt szerepelnek a görög és a kínai mitológia katasztrófatörténetei, a szecessziós plakátművészet és az óvodás irodalmi nevelés Kínában és Magyarországon. Az egyetem weboldala szerint a diplomázás után lesz, aki marad náluk mesterszakon, illetve tovább megy más európai egyetemre, műfordítással, tolmácsolással foglalkozna és olyan is, aki a pekingi egyetemen oktatná a magyar nyelvet.

(Kiemelt kép forrása: unideb.hu)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.