Hamarosan magyar alapszakos kínai diákok diplomáznak Debrecenben

Van köztük, aki műfordítással, tolmácsolással foglalkozna és olyan is, aki a pekingi egyetemen oktatná a magyar nyelvet.

  • Tarnay Kristóf

Már a második olyan évfolyam fog végezni a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán (DE BTK), ahol kínai diákok tanulnak magyarul. Mint az intézmény weboldalán írja, ezúttal 15 hallgató fog magyar alapszakos diplomát szerezni. A Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyeteme ugyanis 2015-ben 20 érdeklődő középiskolással egy olyan hétéves kurzust indított, ahol három év magyarnyelv-tanulás után a diákok Magyarországon folytathatnak egyetemi tanulmányokat.

A programot magyar oktatók közreműködésével kezdték meg és 2017-ben meg is érkezett Debrecenbe az első húsz kínai diák, aki magyarul tanul. Ők egyéves magyar nyelv- és kultúra képzésben vettek részt, az órák többségét a Debreceni Nyári Egyetem tanárai tartották. A magyar szakra végül írásbeli és szóbeli felvételit követően juthattak be. Itt nyolcan le is morzsolódtak és 2022-ben először 12 kínai hallgató szerzett Debrecenben magyar alapszakos diplomát.

Idén viszont már 15 végzős hallgató áll a diplomaszerzés előtt magyarból, róluk az egyetem leírta, hogy az előzőekhez hasonlóan még Kínában magyar nevet is választottak. (Bár a képen egy férfi hallgatót sem látni, sajtós munkatársuk elmondta: nem csak nők vannak közöttük.) Ők 2016-ban érkeztek meg Debrecenbe és a 2020/21-es tanévben kezdtek a DE BTK-n tanulni. A nyelvtanulás mellett annak rendszeréről és a kulturánkról is tanulnak irodalmi és a nyelvészeti tárgyakon keresztül. Emellett részt vesznek koncerteken, fesztiválokon, nyári táborokban is, illetve az is fontos nekik, hogy a magyarok megismerjék Kínát, ezért például a Konfuciusz Intézet kurzusainak és programjainak is résztvevői.

Magyarul írt szakdolgozataik témái közt szerepelnek a görög és a kínai mitológia katasztrófatörténetei, a szecessziós plakátművészet és az óvodás irodalmi nevelés Kínában és Magyarországon. Az egyetem weboldala szerint a diplomázás után lesz, aki marad náluk mesterszakon, illetve tovább megy más európai egyetemre, műfordítással, tolmácsolással foglalkozna és olyan is, aki a pekingi egyetemen oktatná a magyar nyelvet.

(Kiemelt kép forrása: unideb.hu)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.