A kutatás megerősítette, hogy a mikroműanyagok élettani hatásokkal bírnak a gerinctelen élőlényekben.
Először igazolták mikroműanyagok jelenlétét a Balatonban, ezek ökológiai hatásait is vizsgálta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. egy közös kutatás keretein belül.
Mint közös közleményükben írták, az utóbbi években egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a mikroműanyag szennyezések. A nemzetközi kutatások elsősorban a tengerekre fókuszálnak, így a mikroműanyagok édesvizekben való előfordulásáról eddig kevesebb tudományos publikáció született. Ezekkel a mikroműanyagokkal az a legnagyobb probléma, hogy
akut és krónikus hatásokat okozhatnak az élő szervezetekben, továbbá felületükön képesek vízben kevésbé oldódó, emberi eredetű szennyezéseket is megkötni (ilyenek például a különféle gyógyszermaradványok).
Az így megkötött szennyezéseknek a mikroműanyagok erősíthetik toxikus hatásukat és elősegíthetik feldúsulásukat is az élő szervezetekben.
A kutatás elsőként igazolta, hogy a különböző típusú mikroműanyagok 50-100 mikrométeres tartományban vannak jelen a tó medencéiben. A kutatás azt is megerősítette, hogy a mikroműanyagok a mérhető emberi eredetű kémiai szennyezőkkel közösen is élettani hatásokkal bírnak a gerinctelen élőlényekben.
A kutatók a teljes tanulmányt a Science of the Total Environment című nemzetközi szaklapban publikálták.
(Címlapképünk illusztráció.)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
