Rekordösszegű osztalékot vehetnek fel a vagyonkezelő alapítványok - ezzel a Mathias Corvinus Collegium, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Semmelweis Egyetem gazdagodik.
36 milliárd forint osztalékot vehet fel a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC), és ugyanennyit vehet fel a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) is a Mol– és a Richter–részvényeik után - írta meg a 24.hu.
628 milliárd forintos profitot termelt a Mol 2022-ben
Az összeg egy része a vagyonkezelő alapítványokat gazdagítja, mivel az elmúlt években az olajvállalat állami részben lévő részvénypakettjét a kormány átadta ezeknek az alapítványoknak. A Mol mellett a Richter-részvényeket is eladományozták.
Van kötődés a kormányhoz, ugyanis a Kárpát-medencei tehetséggondozást végző MCC kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Hernádi Zsolt, Mol-vezér pedig a Budapesti Corvinus Egyetemet fenttartó MUC kuratóriumi tagja.
Bár még nem állapodtak meg véglegesen az osztalék összegében, de ha valóban 36-36 milliárd forintot vehet fel a két vagyonkezelő alapítvány, akkor a kifizetés 8 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi osztalékot.
Arra a kérdésre, hogy mire fordítják ezt a jelentős összege, a lapnak az MCU azt nyilatkozta, hogy az egyetem 2030-ig tartó finanszírozási tervvel rendelkezik, így az intézmény hosszútávú működtetésére, ösztöndíjakra és beruházásokra is költenek majd. Az MCC szűkszavúbb volt: ők a diákok oktatására és az intézmény működésére szánják a pénzt.
A Semmelweis Egyetem is kap az osztalékból
Ők lényegesen kevesebbet, 3,8 milliárd forintnyi osztalékot kapnak a Richter-részvényeik után, de nincs okuk a panaszra, ugyanis 2023-ban 38,4 milliárd forintnyi állami támogatást is kapnak az egyetem működtetésére.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
