Közel 76 milliárd forint osztalékot vehet fel a Semmelweis Egyetem, a Corvinus és az MCC

Rekordösszegű osztalékot vehetnek fel a vagyonkezelő alapítványok - ezzel a Mathias Corvinus Collegium, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Semmelweis Egyetem gazdagodik.

  • Tornyos Kata

36 milliárd forint osztalékot vehet fel a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC), és ugyanennyit vehet fel a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) is a Mol– és a Richter–részvényeik után - írta meg a 24.hu.

628 milliárd forintos profitot termelt a Mol 2022-ben

Az összeg egy része a vagyonkezelő alapítványokat gazdagítja, mivel az elmúlt években az olajvállalat állami részben lévő részvénypakettjét a kormány átadta ezeknek az alapítványoknak. A Mol mellett a Richter-részvényeket is eladományozták.

Van kötődés a kormányhoz, ugyanis a Kárpát-medencei tehetséggondozást végző MCC kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Hernádi Zsolt, Mol-vezér pedig a Budapesti Corvinus Egyetemet fenttartó MUC kuratóriumi tagja.

Bár még nem állapodtak meg véglegesen az osztalék összegében, de ha valóban 36-36 milliárd forintot vehet fel a két vagyonkezelő alapítvány, akkor a kifizetés 8 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi osztalékot.

Arra a kérdésre, hogy mire fordítják ezt a jelentős összege, a lapnak az MCU azt nyilatkozta, hogy az egyetem 2030-ig tartó finanszírozási tervvel rendelkezik, így az intézmény hosszútávú működtetésére, ösztöndíjakra és beruházásokra is költenek majd. Az MCC szűkszavúbb volt: ők a diákok oktatására és az intézmény működésére szánják a pénzt.

A Semmelweis Egyetem is kap az osztalékból

Ők lényegesen kevesebbet, 3,8 milliárd forintnyi osztalékot kapnak a Richter-részvényeik után, de nincs okuk a panaszra, ugyanis 2023-ban 38,4 milliárd forintnyi állami támogatást is kapnak az egyetem működtetésére.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.