Közel 76 milliárd forint osztalékot vehet fel a Semmelweis Egyetem, a Corvinus és az MCC

Rekordösszegű osztalékot vehetnek fel a vagyonkezelő alapítványok - ezzel a Mathias Corvinus Collegium, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Semmelweis Egyetem gazdagodik.

  • Tornyos Kata

36 milliárd forint osztalékot vehet fel a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC), és ugyanennyit vehet fel a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) is a Mol– és a Richter–részvényeik után - írta meg a 24.hu.

628 milliárd forintos profitot termelt a Mol 2022-ben

Az összeg egy része a vagyonkezelő alapítványokat gazdagítja, mivel az elmúlt években az olajvállalat állami részben lévő részvénypakettjét a kormány átadta ezeknek az alapítványoknak. A Mol mellett a Richter-részvényeket is eladományozták.

Van kötődés a kormányhoz, ugyanis a Kárpát-medencei tehetséggondozást végző MCC kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Hernádi Zsolt, Mol-vezér pedig a Budapesti Corvinus Egyetemet fenttartó MUC kuratóriumi tagja.

Bár még nem állapodtak meg véglegesen az osztalék összegében, de ha valóban 36-36 milliárd forintot vehet fel a két vagyonkezelő alapítvány, akkor a kifizetés 8 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi osztalékot.

Arra a kérdésre, hogy mire fordítják ezt a jelentős összege, a lapnak az MCU azt nyilatkozta, hogy az egyetem 2030-ig tartó finanszírozási tervvel rendelkezik, így az intézmény hosszútávú működtetésére, ösztöndíjakra és beruházásokra is költenek majd. Az MCC szűkszavúbb volt: ők a diákok oktatására és az intézmény működésére szánják a pénzt.

A Semmelweis Egyetem is kap az osztalékból

Ők lényegesen kevesebbet, 3,8 milliárd forintnyi osztalékot kapnak a Richter-részvényeik után, de nincs okuk a panaszra, ugyanis 2023-ban 38,4 milliárd forintnyi állami támogatást is kapnak az egyetem működtetésére.

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.