Az akkugyártásról beszélt volna a volt rektor, letiltotta a Debreceni Egyetem kari dékánja

A várost is érintő ügyet túlságosan „aktuálpolitikainak” érezte ugyanis az intézmény vezetése. Pedig ugyanitt az egyik miniszter a szankciókról nyugodtan előadhatott.

  • Eduline

„Magyarország akkumulátor nagyhatalom lesz! Megéri?” – ezzel a címmel szeretett volna egy intézeti szemináriumot tartani Debreceni Egyetemen Fábián István vegyészprofesszor, az intézmény volt rektora április 11-én. Ám Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar (TTK) dékánja megtiltotta az esemény megrendezését, írja a Debreciner. A lap által nyilvánosságra hozott levelében ugyanis azt írja, az egyetem Működési Rendje szerint nem ad helyet aktuálpolitikai kérdés megvitatásának.

Ezért a Debrecent közvetlenül is érintő ügyről szóló előadás intézeti szemináriumként való meghirdetését és egyetemi rendezvénykét való megtartását levelében megtiltotta a dékán. Várnagy Katalinnak, a kar Kémiai Intézetének igazgatójának címzett levelében azt írta, a témáról az egyetemen kívül, nem egyetemi eseményként tarthatnak csak rendezvényt, az intézmény infrastruktúrája és szakmai fórumai erre nem használhatók. A portál felhívja a figyelmet, hogy a döntés azért furcsa, mert néhány hete a felsőoktatási intézményben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter „A háború és a szankciók hatása a gazdasági folyamatokra” címmel tartott előadást a hallgatóknak. Ebben az esetben úgy tűnik, nemcsak az aktuálpolitikai téma nem okozott problémát, de az sem, hogy azt egy gyakorló politikus adta is elő.

Fábián István egy körlevélben reagált a döntésre. „Mély megdöbbenéssel és felháborodással értesültem a letűnt idők keserű hangulatát és gyakorlatát idéző döntésről, amit a dékán az előadásom tartalmának ismerete nélkül hozott meg” – idézi a levelet a lap. Hozzátéve: a volt rektor szerint az előadása nem is lett volna politikai tartalmú, amit abból sejthetett volna az intézményvezető, hogy ugyanezzel a címmel már tartott egy szakmai előadást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság ülésén is. A mostani előadását a dékáni tiltás ellenére is megtartják az eredeti időpontban, de nem az egyetemen, hanem végül az MTA Debreceni Akadémiai Bizottságának székházában.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.