Újabb egyetem döntött: az ELTE is eltörölte a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez

Az eddigi központi szabályok alól az ELTE hallgatói is mentesülnek: nem kell kötelezően legalább egy középfokú nyelvvizsgát bemutatniuk a diplomaszerzéshez. A változtatás miatt pedig hamarosan átírják a tanterveket is az egyetemen.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak nem kötelező a nyelvvizsga a diplomaszerzéshez

- közölte az egyetem. Hozzátéve, hogy mivel azonban az egyetem fontos szerepet tulajdonít az idegen nyelvek ismeretének, így egyes esetekben idegennyelv-ismereti követelményeket állítanak majd, a felvételi eljárás során pedig a nyelvvizsgára továbbra is pluszpontok járnak majd.

Ahogy már számtalanszor megírtuk, egy 2022-es törvénymódosítás után az egyetemek saját hatáskörben hozhatnak döntést arról, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez a hallgatóktól. A törvény intézményi szintű végrehajtásáról az Eötvös Loránd Tudományegyetem az alábbi tájékoztatást adta:

  • Az ELTE a jelenlegi hallgatóinak ajánlott, de nem kötelező a nyelvvizsga megszerzése az oklevél kiadásához.
  • Tanulmányaikat a 2022/2023-as tanévben és azt követően kezdőknek az ELTE a tantervében fogja rögzíteni a megszerzendő diplomához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A tantervmódosításokat az egyetem 2023. június 30-ig fogja elvégezni, a változásokról értesítik majd az érintett hallgatókat.
  • Mentesülnek az idegen nyelvi kötelezettség teljesítése alól azon hallgatók, akik a 2022/2023-as tanév tavaszi, vagy a 2023/2024-es tanév őszi félévében szerzik meg a diplomájukat.
  • Tanulmányaikat a 2022/2023-as tanévet megelőzően megkezdő hallgatók tanterve az idegen nyelvek ismerete szempontjából nem módosul, esetükben tehát sem jogszabályi, sem tantervi követelményként nem kerül meghatározásra idegen nyelv ismerete (kivéve, ha a tanterv már eddig is tartalmazott ilyet).
  • A doktori képzéshez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmények módosításáról az egyetem szenátusa külön dönt az Egyetemi Doktori Tanács javaslata alapján.
Hozzáteszik azt is, hogy az egyetem leendő ELTE-s hallgatókat továbbra is ösztönözni szeretné a nyelvvizsga-bizonyítvány minél korábbi megszerzésére, ezért a 2024-es felvételi eljárástól kezdődően a korábbinál is több ponttal ismeri el az idegennyelvtudást.
    Hozzászólások

    Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

    Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

    Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

    Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

    Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

    A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.