Akadémiai Dolgozók Fóruma is megszólalt: az Erasmus-botrány súlyosan érinti magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevét
A jelenlegi helyzet nemzetközi szinten is nagyon rossz fényt vet a magyar egyetemekre és önmagában a felsőoktatásra is.
A CEU-ügy, a gender szak betiltása, a modellváltás és az SZFE privatizálása mind keresztbe tettek az akadémiai szabadságnak.
Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol strukturálisan sérül az akadémiai szabadság - derül ki az Oslói Egyetem kutatásából, amiről a Népszava írt.
A norvég kutatók mind a 27 EU-tagállamról készítettek értékelést, ami alapján az akadémiai szabadságot több tagállamban is veszélyeztetik kormányzati, politikai vagy magánszférából érkező beavatkozások vagy beavatkozási kísérletek, a helyzet azonban Magyarországon a legsúlyosabb. Szerintük a CEU Bécsbe költöztetése, a gender tanulmányok megszüntetése és a Színház-és Filmművészeti Egyetem privatizációja mind olyan változtatás, amik aggodalomra adnak okot, hiszen az ezekhez hasonló radikális reformok korlátozzák a felsőoktatási intézmények autonómiáját , az önkormányzatiságot, és limitálják az akadémiai közösség tudományos szabadság megőrzésében betöltött szerepét.
"Magyarországon általában nehezebbé vált a kutatáshoz szükséges adatok megszerzése a kormány által ellenőrzött ágazatokból, mint az egészségügy vagy a büntetés-végrehajtás" - írják a tanulmányban arra utalva, hogy a politikai légkör gyakran "visszatartja" a kutatókat a kormány narratívájával ellentétes kutatásoktól és véleménynyilvánítástól.
Egy magyar felmérésre hivatkozva a szerzők azt is hozzáteszik; az öncenzúra és bizonyos témák elkerülése általános az akadémikusok körében, ez a fajta függőség és kiszolgáltatottság pedig csak tovább fokozódik amiatt, hogy bizonyos kutatásokat gyakran a kormányzati média lejárató kampánya kísér. Példaként hozzák fel a Figyelő című lap egykori listáját, ami tudósokat is lejáratott, mert "Soros György hálózatát támogatták".
Problémásnak tartják az egyetemi modellváltást is, ami ugyan nem korlátozza az akadémiai szabadságot, de a kormányzat a kuratóriumok kormánypárti tagjain keresztül biztosíthatja a számára kedvező érdekeket, ami viszont az oktatói közösség befolyásának rovására mehet.
A jelenlegi helyzet nemzetközi szinten is nagyon rossz fényt vet a magyar egyetemekre és önmagában a felsőoktatásra is.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.