Úgy tűnik, kormányzati támogatással elindítja a régóta szorgalmazott bérrendezését az ELTE. A tanárok és tanársegédek bruttó 380 ezernél, az adjunktusok pedig bruttó 420 ezernél nem kereshetnek kevesebbet, az oktatástámogatók béremeléséről még egyeztetnek.
Mint arról többször is beszámoltunk, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) oktatói és hallgatói régóta béremelést sürgetnek, hangsúlyozva, hogy a tanársegédek alapbére például még a 2023-as minimálbérnél is alacsonyabb. Az ELTE keddi közleménye alapján a kormány 1,281 milliárd forintos támogatásával most el is indul egy bérrendezési folyamat. Mint írják, az akadémiai területen a legkevesebbet kereső munkatársaik a héten egy összegben bruttó 109 ezer forintos illetménytöbbletet kapnak a januártól márciusi tartó időszakra. Ez áprilistól beépül a fizetésükbe.
Emellett az egyetem vezetése intézményi minimum illetményeket vezet be. Így a tanárok és tanársegédek legalább bruttó 380 ezer, az adjunktusok pedig legalább bruttó 420 ezer forint illetményt kapnak áprilistól az összes karon, mely a rendszeres bérükké válik. A közlemény hozzáteszi, hogy ez csak a bérminimum, az egyes karokon a dékánok állapítják meg az akadémiai munkakörökben dolgozók bérét, a forrásaikhoz mérten, a teljesítményértékelések és egyéni döntések alapján ennél fizethetnek többet.
Az ELTE oktatóinak átlagkeresete így bruttó 710 ezer forintra emelkedik áprilistól.
Azoknak a karoknak pedig, ahol a legalacsonyabb az átlagkereset, többletforrást nyújt az egyetem az emelésre, hogy az oktatói bérkülönbséget csökkentsék. Az intézmény közlése arra is utal, hogy a teljesítményalapon most is meglévő pluszjövedelmek mellett a „kormányzattól kapott bértömeg további emelésre is lehetőséget ad, amelyben az egyéni teljesítmények is figyelembe vehetők”, de ezt nem részletezik. Közleményük szerint az oktatástámogató munkatársak körében is béremelést terveznek, szintén április 1-től, de ennek a részleteiről még egyeztetnek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
