Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
„Triple crown” – ezt a jelzőt kapják meg azok az üzleti iskolák, amelyeknek képzéseit a világ három legrangosabb felsőoktatási szervezete akkreditálta. Az egyesült államokbeli AACSB, a brit AMBA és az európai EQUIS többek között a képzések színvonalát, felépítését, a kutatási eredményeket, a karrierindításhoz nyújtott segítséget, a hallgatók eredményességét, a nemzetköziséget vizsgálja, ám csak kevés egyetemet ismernek el – az egész világon alig több mint 110 olyan üzleti iskola van, amely mind a három testülettől megkapta az akkreditációt. Ez az üzleti-gazdasági képzést kínáló egyetemeknek nagyjából az egy százaléka.
„A franciaországi felvételizők számára ezek fontos iránymutatóként működnek, a felsőoktatási intézmény kiválasztásánál egyértelműen figyelembe veszik a családok, hogy melyik iskolának milyen akkreditációja van” – mondja Dr. Deli-Gray Zsuzsa, az École Supérieure des Sciences Commerciales d'Angers, ismertebb nevén az ESSCA budapesti kampuszának igazgatója. Az 1909 óta működő francia egyetem egyike azoknak az üzleti iskoláknak, amelyek mind a három testület akkreditációját megkapták. Az intézménynek Franciaországban, Magyarországon, Kínában, Spanyolországban és Luxemburgban összesen 10 kampusza van. A budapesti kampusz 1993-ban jött lére, azóta fogadnak hallgatókat különböző programjaikban: a hároméves, bachelor diplomát adó, nemzetközi üzletfejlesztő szakirányt kínáló alapképzésükön és a kétéves, mesterdiplomát adó, beszerzés és supply chain management szakirányú mesterszintű képzésükön.A budapesti kampuszon félévente körülbelül háromszázan tanulnak mintegy negyven különböző országból. A francia üzleti iskola képzése több ponton is eltér a magyar egyetemekétől – mindenkinek saját szakmai tutora van, aki segít, ha valamilyen tanulmányi nehézséggel szembesül a hallgató, de a szakmai gyakorlat vagy éppen a külföldi félév helyszínének kiválasztásában is támogatást nyújt. Ez utóbbi az ESSCA egyik sajátossága: a náluk tanulók számára kötelező egy félévet külföldön tölteni, vagy az ESSCA egy másik kampuszán, vagy pedig az ESSCA mintegy 290 partneregyetemének egyikén.Deli-Gray Zsuzsa azt mondja, nemcsak a partneregyetemekkel, hanem a vállalatokkal kialakított hálózat is fontos szerepet tölt be az oktatásban. „Vezető vállalatoktól hívunk oktatókat, vállalati projektekben vesznek részt a hallgatóink, és több cég ajánl fel szakmai gyakorlatot. Magas azoknak a diákok aránya, akik a gyakorlati helyükön kezdik el a karrierjüket, és figyelemre méltó, hogy a hallgatóink közel ötven százaléka már a végzés előtt munkaszerződést ír alá. Az ESSCA egyik alapértéke, hogy a hallgatókból becsületes, csak tisztességes módszereket alkalmazó menedzserek váljanak a képzés során” – magyarázza a kampuszigazgató.Nemzetközi rangsorokbanAz ESSCA több éve a Financial Times rangsorán is a világ legjobb menedzsment iskolái között szerepel. A brit üzleti napilap a világ száz legjobb menedzsmentképzését listázza, az ESSCA a 60. helyet szerezte meg. A rangsorban egy magyar intézmény is szerepel: a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterképzése a 98. helyen végzett.A nagy nemzetközi rangsorkészítők listáin egyébként más magyarországi egyetemek is vannak. A népszerű Quaquarelli Symonds, vagyis a QS üzleti és menedzsmentképzésekről készített legutóbbi rangsorában a Corvinus a 251-300., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az 501-550. helyen végzett, míg a közgazdaságtan területi listán a Corvinus szintén a 301-350. helyen szerepel. A Times Higher Education (THE) üzleti és gazdasági tárgyú rangsorán három magyar egyetemet is lehet találni, a Corvinus, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a 601-800., a Műegyetem pedig a 801+-os kategóriába került.Az ESSCA után egyébként a Corvinus rendelkezik gazdasági területen a legtöbb nemzetközi akkreditációval – ezek közé tartozik például az MBA-képzéseket kínáló intézmények AMBA-akkreditációja, de az egyetem tavaly megszerezte az AACSB-akkreditációt is. A Maastrichti Egyetemmel közösen indított Executive MBA képzése megkapta az egyik legismertebb, nemzetközi gazdasági képzéseket minősítő szervezet, a European Foundation for Management Development (EFMD) elismerését, míg az angol és magyar nyelvű közgazdálkodás és közpolitika mesterképzés a közigazgatási programok európai akkreditációs szervezetétől kapott akkreditációt.Más egyetemek is rendelkeznek hasonló akkreditációval – a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás alap- és mesterszakja például a turisztikai és vendéglátó szektor szakembereiből álló Institute of Hospitality akkreditációját kapta meg, de a BGE tagja a Network of International Business Schools (NIBS) hálózatnak is. A már említett EFMD-akkreditációt nemrég a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának egy képzése is elnyerte, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egy képzése pedig újabb 5 évre kapta meg idén az akkreditációt.
