Kuratóriumi elnökként, intézményvezetőként és beosztottként is dolgozik a volt felsőoktatási államtitkár, Bódis József a Pécsi Tudományegyetemen.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy a januárban kirobbant „Erasmus-ügy” és az Európai Bizottság nyomása miatt hét miniszter lép vissza a modellváltáson átesett egyetemek kuratóriumaiban betöltött pozíciójukból. Az unió nyomásgyakorlásának, a mobilitási programoktól megvont pénzeknek a legfőbb oka többek között az összeférhetetlenség és az átláthatóság hiánya, de az is problémás, hogy szabályozások hiányában a kuratóriumi tagok bármeddig betölthetik a tisztségüket, ráadásul egyszerre akár többet is.
A Telex azt írja a Bódis János korábbi felsőoktatási államtitkár például egyszerre a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke (államtitkári kinevezése előtt egyébként az egyetem rektora volt), az egyetemet fenntartó alapítvány legfőbb vezetője és az intézmény Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának, valamint az egyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkatársa is. Ezek mindegyikért fizetést is kap; kuratóriumi elnökként körülbelül bruttó 1 750 000 forintot, a szülészeti klinika részmunkaidős dolgozójaként a bértábla szerint 2 380 057 forintot, a laboratórium szintén részmunkaidős munkatársaként pedig bruttó 560 ezer forintot. A Pécsi Tudományegyetem szerint mindez teljesen jogszerű.
„Az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. Az alapítvány kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának tagja díjazásban részesülhet” – írták a Telex kérdésére.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
