Kuratóriumi elnökként, intézményvezetőként és beosztottként is dolgozik a volt felsőoktatási államtitkár, Bódis József a Pécsi Tudományegyetemen.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy a januárban kirobbant „Erasmus-ügy” és az Európai Bizottság nyomása miatt hét miniszter lép vissza a modellváltáson átesett egyetemek kuratóriumaiban betöltött pozíciójukból. Az unió nyomásgyakorlásának, a mobilitási programoktól megvont pénzeknek a legfőbb oka többek között az összeférhetetlenség és az átláthatóság hiánya, de az is problémás, hogy szabályozások hiányában a kuratóriumi tagok bármeddig betölthetik a tisztségüket, ráadásul egyszerre akár többet is.
A Telex azt írja a Bódis János korábbi felsőoktatási államtitkár például egyszerre a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke (államtitkári kinevezése előtt egyébként az egyetem rektora volt), az egyetemet fenntartó alapítvány legfőbb vezetője és az intézmény Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának, valamint az egyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkatársa is. Ezek mindegyikért fizetést is kap; kuratóriumi elnökként körülbelül bruttó 1 750 000 forintot, a szülészeti klinika részmunkaidős dolgozójaként a bértábla szerint 2 380 057 forintot, a laboratórium szintén részmunkaidős munkatársaként pedig bruttó 560 ezer forintot. A Pécsi Tudományegyetem szerint mindez teljesen jogszerű.
„Az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. Az alapítvány kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának tagja díjazásban részesülhet” – írták a Telex kérdésére.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
