Három pozíciót is betölt a Pécsi Tudományegyetemen a kuratóriumi elnök

Kuratóriumi elnökként, intézményvezetőként és beosztottként is dolgozik a volt felsőoktatási államtitkár, Bódis József a Pécsi Tudományegyetemen.

  • Eduline

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy a januárban kirobbant „Erasmus-ügy” és az Európai Bizottság nyomása miatt hét miniszter lép vissza a modellváltáson átesett egyetemek kuratóriumaiban betöltött pozíciójukból. Az unió nyomásgyakorlásának, a mobilitási programoktól megvont pénzeknek a legfőbb oka többek között az összeférhetetlenség és az átláthatóság hiánya, de az is problémás, hogy szabályozások hiányában a kuratóriumi tagok bármeddig betölthetik a tisztségüket, ráadásul egyszerre akár többet is.

A Telex azt írja a Bódis János korábbi felsőoktatási államtitkár például egyszerre a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke (államtitkári kinevezése előtt egyébként az egyetem rektora volt), az egyetemet fenntartó alapítvány legfőbb vezetője és az intézmény Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának, valamint az egyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkatársa is. Ezek mindegyikért fizetést is kap; kuratóriumi elnökként körülbelül bruttó 1 750 000 forintot, a szülészeti klinika részmunkaidős dolgozójaként a bértábla szerint 2 380 057 forintot, a laboratórium szintén részmunkaidős munkatársaként pedig bruttó 560 ezer forintot. A Pécsi Tudományegyetem szerint mindez teljesen jogszerű.

„Az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. Az alapítvány kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának tagja díjazásban részesülhet” – írták a Telex kérdésére.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.