Hetek óta tudhatott a kormány a készülő Erasmus-ügyről?

Már egy decemberi dokumentumban is ott áll az Európai Bizottság figyelmeztetése, ráadásul Gulyás Gergely nyilatkozatával ellentétben a döntés nem is perelhető.

  • Eduline

Legalább tavaly december óta tudhatta a kormány, hogy az Európai Unió felfüggeszti az alapítványi egyetemek részvételét az Erasmus+ és a Horizont Európa programban. Ráadásul hiába fenyegetőznek bírósági elégtétellel, a pénzek visszatartása olyan eljárás részét képezi, ami ellen nem lehet perre menni  - idézi a HVG e heti számát a hvg.hu.

Múlthét elején érkezett a hír, hogy a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek hallgatóit és oktatóit az Európai Unió összeférhetetlenségre hivatkozva kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból. A kormány most "a meglepettet játssza", a kizárás valójában nem érhette őket meglepetésként, mivel az Európai Bizottság többször is jelezte, hogy problémái vannak azzal, hogy aktív politikusok és miniszterek ülnek a felsőoktatási intézmények kuratóriumaiban, ez pedig már a tavaly novemberi és decemberi, a magyar helyreállítási alap befagyasztásával kapcsolatos dokumentumokban is szerepel.

Egy a HVG-nek nyilatkozó, európai joggal foglalkozó jogász szerint ráadásul a kormány azon ígérete is hiábavaló, hogy az Európai Unió Bíróságához fordulnak abban az esetben, ha nem sikerül megegyezniük az Európai Bizottsággal, a pénzek visszatartására vonatkozó eljárás ugyanis nem perelhető. Szerinte az egyetlen megoldást az jelentené, ha a magyar kormány foglalkozna a bizottság azon kéréseivel, amelyek miatt most az egyetemeket büntetik.

Arról, hogy mi vezetett idáig, és hogy mit jelent a magyar tudományos életre az uniós pénzek megvonása, a csütörtökön megjelenő HVG-ben és hamarosan a HVG360-on olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.