Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Legalább tavaly december óta tudhatta a kormány, hogy az Európai Unió felfüggeszti az alapítványi egyetemek részvételét az Erasmus+ és a Horizont Európa programban. Ráadásul hiába fenyegetőznek bírósági elégtétellel, a pénzek visszatartása olyan eljárás részét képezi, ami ellen nem lehet perre menni - idézi a HVG e heti számát a hvg.hu.
Múlthét elején érkezett a hír, hogy a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek hallgatóit és oktatóit az Európai Unió összeférhetetlenségre hivatkozva kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból. A kormány most "a meglepettet játssza", a kizárás valójában nem érhette őket meglepetésként, mivel az Európai Bizottság többször is jelezte, hogy problémái vannak azzal, hogy aktív politikusok és miniszterek ülnek a felsőoktatási intézmények kuratóriumaiban, ez pedig már a tavaly novemberi és decemberi, a magyar helyreállítási alap befagyasztásával kapcsolatos dokumentumokban is szerepel.
Egy a HVG-nek nyilatkozó, európai joggal foglalkozó jogász szerint ráadásul a kormány azon ígérete is hiábavaló, hogy az Európai Unió Bíróságához fordulnak abban az esetben, ha nem sikerül megegyezniük az Európai Bizottsággal, a pénzek visszatartására vonatkozó eljárás ugyanis nem perelhető. Szerinte az egyetlen megoldást az jelentené, ha a magyar kormány foglalkozna a bizottság azon kéréseivel, amelyek miatt most az egyetemeket büntetik.
Arról, hogy mi vezetett idáig, és hogy mit jelent a magyar tudományos életre az uniós pénzek megvonása, a csütörtökön megjelenő HVG-ben és hamarosan a HVG360-on olvashattok.
