Hetek óta tudhatott a kormány a készülő Erasmus-ügyről?

Már egy decemberi dokumentumban is ott áll az Európai Bizottság figyelmeztetése, ráadásul Gulyás Gergely nyilatkozatával ellentétben a döntés nem is perelhető.

  • Eduline

Legalább tavaly december óta tudhatta a kormány, hogy az Európai Unió felfüggeszti az alapítványi egyetemek részvételét az Erasmus+ és a Horizont Európa programban. Ráadásul hiába fenyegetőznek bírósági elégtétellel, a pénzek visszatartása olyan eljárás részét képezi, ami ellen nem lehet perre menni  - idézi a HVG e heti számát a hvg.hu.

Múlthét elején érkezett a hír, hogy a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek hallgatóit és oktatóit az Európai Unió összeférhetetlenségre hivatkozva kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból. A kormány most "a meglepettet játssza", a kizárás valójában nem érhette őket meglepetésként, mivel az Európai Bizottság többször is jelezte, hogy problémái vannak azzal, hogy aktív politikusok és miniszterek ülnek a felsőoktatási intézmények kuratóriumaiban, ez pedig már a tavaly novemberi és decemberi, a magyar helyreállítási alap befagyasztásával kapcsolatos dokumentumokban is szerepel.

Egy a HVG-nek nyilatkozó, európai joggal foglalkozó jogász szerint ráadásul a kormány azon ígérete is hiábavaló, hogy az Európai Unió Bíróságához fordulnak abban az esetben, ha nem sikerül megegyezniük az Európai Bizottsággal, a pénzek visszatartására vonatkozó eljárás ugyanis nem perelhető. Szerinte az egyetlen megoldást az jelentené, ha a magyar kormány foglalkozna a bizottság azon kéréseivel, amelyek miatt most az egyetemeket büntetik.

Arról, hogy mi vezetett idáig, és hogy mit jelent a magyar tudományos életre az uniós pénzek megvonása, a csütörtökön megjelenő HVG-ben és hamarosan a HVG360-on olvashattok.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.