Új teljesítményértékelési rendszert vezetnének be az oktatásban, több népszerű szak drágult: a hét hírei

Új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a pedagógusoknál a Belügyminisztérium, több felsőoktatási intézményben emelkedett az önköltséges gazdasági szakok díja, és megérkezett Budapestre a Tudásmenet. A hét oktatási hírei közül szemezgettünk.

  • Eduline

Évenkénti "belső" teljesítményértékelést vezetne be a Belügyminisztérium

Új, „belső teljesítményértékelési rendszert” vezetne be a Belügyminisztérium – erről a Népszava írt szerdán. A tervek szerint a pedagógusoknak minden tanév elején meg kellene határozniuk néhány számszerűsíthető teljesítménycélt, amelynek elérését minden tanév végén vizsgálnák. Emellett tíz kompetenciaterületen is meg kellene felelniük – az értékelésben a jelenleginél nagyobb szerepet kapnának az igazgatók és -helyettesek, a munkaközösségi vezetők. A pedagógusok teljesítménye a bérüket is befolyásolná.

Hat nap alatt 180 kilométert gyalogoltak a Tudásmenet résztvevői

Több szakszervezeti vezető és a Tanítanék tagjai is részt vettek a január 2-án indult Tudásmenetben - a pedagógusok a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól egészen a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumig gyalogoltak, hogy felhvják a figyelmet az oktatás problémáira. Úgy tűnik egyébként, hogy 2023-ban is folytatódnak a tiltakozások, az egyik szentgotthárdi általános iskola huszonkilenc pedagógusa hétfőtől határozatlan ideig tartó polgári engedetlenségi akciót hirdetett meg.

Pont a legnépszerűbb gazdasági szakok önköltsége emelkedett

Csütörtökön megnéztük, hogyan alakulnak az önköltséges képzések árai idén. A gazdasági szakokat több felsőoktatási intézmény jóval drágábban hirdeti, mint tavaly ilyenkor: mind Budapesten, mind vidéken a 40-50 ezer forintos áremelkedés a jellemző, ennyivel kell többet fizetniük a tanulásért félévente azoknak a hallgatóknak, akik 2023 szeptemberében kezdik meg a tanulást. A népszerűségi lista élén álló gazdálkodási és menedzsment szakot a legnagyobb budapesti egyetemek például 280 és 550 ezer forint közötti féléves tandíjjal hirdetik, a vidéki tudományegyetemek 225 és 350 ezer forint közötti önköltséget szabtak meg, míg a kisebb főiskolák és egyetemek 200 ezer forint körüli tandíjat kérnek az ősszel kezdő hallgatóktól. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Az érettségiért is többet kell fizetni

Az érettségi továbbra is ingyenes azoknak, akiknek van tanulói jogviszonyuk (és még egyéb esetekben is, erről itt olvashattok), a volt diákoknak azonban fizetniük kell a vizsgáért, ha egy vagy több tárgyból le szeretnének érettségizni. A középszintű érettségi idén 35 ezer, az emelt szintű pedig 58 ezer forint.

Ezek az ország legjobb bölcsészkarai

Pénteken mutattuk meg, hogy a HVG Diploma 2023 különszáma alapján melyek a legjobb bölcsészkarok az országban. A lista élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara áll, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Kara, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara követ. A cikket itt találjátok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.