Teljesen átírták a vizsgaidőszakot az elszállt energiaárak a legtöbb egyetemen

Ahány egyetem, annyi féle módosítás volt az idei tanév rendjében a sokszorosára nőtt energiaárak miatt. Mutatjuk, mikor kezdődik, és meddig tart a vizsgaidőszak az egyetemeken.

  • Eduline

Az elszállt rezsiárak miatt számos felsőoktatási intézményben döntöttek úgy, hogy módosítják a korábban közzétett tanév rendjét. Az őszi szünetet későbbre, a tavaszi szünetet pedig korábbra hozták, ezzel is meghosszabbítva azt az időszakot, amit a hallgatók nem az egyetemek épületeiben töltenek.

Míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen csak december 19-én kezdődött a vizsgaidőszak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Miskolci Egyetemen már december 12-én elkezdődtek a vizsgák, a második félév a legtöbb felsőoktatási intézményben csak február 27-én indul.

Károli Gáspár Református Egyetemen a tavaszi szünet az eredeti, áprilisi időpontjában marad, így viszont néhány nappal korábban, február 13-án kezdik el a második félévet.

Szegedi Tudományegyetem december 24-e és január 1-je között zárva lesz, a szorgalmi időszak a Budapesti Gazdasági Egyetemhez és a Debreceni Egyetemhez hasonlóan február 6-án elkezdődik, míg azonban Szegeden és Debrecenben áprilisban, a BGE-n már március közepén megtartják a tavaszi szünetet.

Hasonlóan döntöttek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, melynek kollégiumai a vizsgaidőszak alatt zárva tartanak, de a szorgalmi időszak az „eredeti” időpontban, február 3-án elkezdődik, a vizsgákat pedig december 19. és január 27. között tartják meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.