Teljesen átírták a vizsgaidőszakot az elszállt energiaárak a legtöbb egyetemen

Ahány egyetem, annyi féle módosítás volt az idei tanév rendjében a sokszorosára nőtt energiaárak miatt. Mutatjuk, mikor kezdődik, és meddig tart a vizsgaidőszak az egyetemeken.

  • Eduline

Az elszállt rezsiárak miatt számos felsőoktatási intézményben döntöttek úgy, hogy módosítják a korábban közzétett tanév rendjét. Az őszi szünetet későbbre, a tavaszi szünetet pedig korábbra hozták, ezzel is meghosszabbítva azt az időszakot, amit a hallgatók nem az egyetemek épületeiben töltenek.

Míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen csak december 19-én kezdődött a vizsgaidőszak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Miskolci Egyetemen már december 12-én elkezdődtek a vizsgák, a második félév a legtöbb felsőoktatási intézményben csak február 27-én indul.

Károli Gáspár Református Egyetemen a tavaszi szünet az eredeti, áprilisi időpontjában marad, így viszont néhány nappal korábban, február 13-án kezdik el a második félévet.

Szegedi Tudományegyetem december 24-e és január 1-je között zárva lesz, a szorgalmi időszak a Budapesti Gazdasági Egyetemhez és a Debreceni Egyetemhez hasonlóan február 6-án elkezdődik, míg azonban Szegeden és Debrecenben áprilisban, a BGE-n már március közepén megtartják a tavaszi szünetet.

Hasonlóan döntöttek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, melynek kollégiumai a vizsgaidőszak alatt zárva tartanak, de a szorgalmi időszak az „eredeti” időpontban, február 3-án elkezdődik, a vizsgákat pedig december 19. és január 27. között tartják meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.