A Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumi elnöke a hallgatók nyílt levelére reagált. Szerinte jó úton járnak.
Az, hogy ez a nyílt levél egyáltalán megszületett, tanúsítja, hogy a modellváltást követő erőfeszítéseink nem hiábavalóak: jó úton járunk egy szabad légkörű egyetem kialakításában és fejlesztésében, ahol minden egyetemi polgár szorongás nélkül formálhat véleményt
– írja a Színház-és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, Vidnyánszky Attila az Origón.
Korábban már az Eduline is megírta, hogy az SZFE hallgatói nyílt levélben határolódtak el azoktól a kijelentésektől, amiket Vidnyánszky Attila november 15-én, a Belvárosi Polgári Szalon vendégeként tett. Ott ugyanis a kuratóriumi vezető azt mondta, bár a színházi és filmes szakma rendszeresen a tüntetések élvonalában van, a modellváltáson átesett intézmény hallgatói „másik hangnemet és másik gerincet fognak képviselni”.
Vasárnap a Színház Online-nak eljuttatott levelükben az intézmény hallgatói azt mondták, elhatárolódnak Vidnyánszky Attila nyilatkozatától, és elutasítják a művészettel foglalkozó diákok politikai megbélyegzését is.
Nem vagyunk, és nem leszünk részesei semmiféle “áthangolásnak”, ami pedig a “másik gerincet” illeti, közöttünk mindenki a saját gerincéből dolgozik, úgy, ahogy az intézmény legtöbb hallgatója tette az elmúlt 157 év során”
– hangsúlyozták.
A diákok levelére válaszul Vidnyánszky Attila az Origónak eljuttatott nyilatkozatában úgy fogalmazott: vállalja a mondandója lényegét, és a diákok elhatárolódása polgári jellemre vall, így - bár annak nyilvánosságra hozatalát manipulatív jellegűnek tartja - örül neki, hiszen a "régi SZFE-n" nem voltak ilyenek.
Miért nem hallottunk aláírásokról, petíciókról, tiltakozásokról egy olyan intézmény esetében, amelyet – a modellváltást többször bíráló – Schilling Árpád úgy jellemzett, hogy „a bűn beleivódott a falakba", vagy amelyet az átalakítással szemben ugyancsak kritikus Bodó Viktor korábban egy kuplerájhoz hasonlított.
– írja.
A kuratóriumi elnök szerint erre két válasz lehetséges, azonban mindkét lehetőséget rémisztőnek tartja, véleménye szerint ugyanis a diákok vagy féltek, vagy egyet gondoltak.
A modellváltás célja az, hogy szabad, felelőssségteljes, önálló polgárokat neveljünk. Hogy ne kelljen igazodniuk a hallgatóknak semmilyen vélt elváráshoz, hogy minden vélemény napvilágra kerülhessen
– emeli ki, majd hozzáteszi: ehhez Magyarországon áthangolásra van szükség, hiszen „az elmúlt harminc-hetven év nem erre nevelt bennünket”. A diákok elhatárolódása azonban szerinte annak a jele, hogy „az új szellemiség beköltözött a Színház- és Filmművészeti Egyetem falai közé”.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
