Válaszolt az SZFE-s hallgatók nyílt levelére Vidnyánszky Attila

A Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumi elnöke a hallgatók nyílt levelére reagált. Szerinte jó úton járnak.

  • Eduline

Az, hogy ez a nyílt levél egyáltalán megszületett, tanúsítja, hogy a modellváltást követő erőfeszítéseink nem hiábavalóak: jó úton járunk egy szabad légkörű egyetem kialakításában és fejlesztésében, ahol minden egyetemi polgár szorongás nélkül formálhat véleményt

– írja a Színház-és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, Vidnyánszky Attila az Origón.

Korábban már az Eduline is megírta, hogy az SZFE hallgatói nyílt levélben határolódtak el azoktól a kijelentésektől, amiket Vidnyánszky Attila november 15-én, a Belvárosi Polgári Szalon vendégeként tett. Ott ugyanis a kuratóriumi vezető azt mondta, bár a színházi és filmes szakma rendszeresen a tüntetések élvonalában van, a modellváltáson átesett intézmény hallgatói „másik hangnemet és másik gerincet fognak képviselni”.

Vasárnap a Színház Online-nak eljuttatott levelükben az intézmény hallgatói azt mondták, elhatárolódnak Vidnyánszky Attila nyilatkozatától, és elutasítják a művészettel foglalkozó diákok politikai megbélyegzését is.

Nem vagyunk, és nem leszünk részesei semmiféle “áthangolásnak”, ami pedig a “másik gerincet” illeti, közöttünk mindenki a saját gerincéből dolgozik, úgy, ahogy az intézmény legtöbb hallgatója tette az elmúlt 157 év során”

– hangsúlyozták.

A diákok levelére válaszul Vidnyánszky Attila az Origónak eljuttatott nyilatkozatában úgy fogalmazott: vállalja a mondandója lényegét, és a diákok elhatárolódása polgári jellemre vall, így - bár annak nyilvánosságra hozatalát manipulatív jellegűnek tartja - örül neki, hiszen a "régi SZFE-n" nem voltak ilyenek.

Miért nem hallottunk aláírásokról, petíciókról, tiltakozásokról egy olyan intézmény esetében, amelyet – a modellváltást többször bíráló – Schilling Árpád úgy jellemzett, hogy „a bűn beleivódott a falakba", vagy amelyet az átalakítással szemben ugyancsak kritikus Bodó Viktor korábban egy kuplerájhoz hasonlított.

– írja.

A kuratóriumi elnök szerint erre két válasz lehetséges, azonban mindkét lehetőséget rémisztőnek tartja, véleménye szerint ugyanis a diákok vagy féltek, vagy egyet gondoltak.

A modellváltás célja az, hogy szabad, felelőssségteljes, önálló polgárokat neveljünk. Hogy ne kelljen igazodniuk a hallgatóknak semmilyen vélt elváráshoz, hogy minden vélemény napvilágra kerülhessen

– emeli ki, majd hozzáteszi: ehhez Magyarországon áthangolásra van szükség, hiszen „az elmúlt harminc-hetven év nem erre nevelt bennünket”. A diákok elhatárolódása azonban szerinte annak a jele, hogy „az új szellemiség beköltözött a Színház- és Filmművészeti Egyetem falai közé”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.