Megszólalt az SZFE: ezek "szervezeti modernizálásból fakadó személyi változások"

Az utóbbi napokban ismét nagy figyelmet kapott a Színház- és Filmművészeti Egyetem, miután az intézmény korábbi rektorát is kizárta a szenátus a doktori tanácsból.

  • Eduline

Az SZFE azután reagált a sajtóban megjelent hírkre, hogy kiderült, már M. Tóth Géza korábbi rektor sem az egyetem doktori tanácsának tagja, a tanács jelenlegi vezetői hétfőn levélben jelezték a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak (MAB), hogy szerintük az intézmény doktori iskolája most közel került ahhoz, hogy elveszítse akkreditációját.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) zajló szervezeti modernizálásból fakadó személyi változásokban hozott döntéseink megalapozottak, előkészítettek, átgondoltak és jogszerűek"

- írja az egyetem az oldalán, hozzátéve, az előző tanév lezárásaként a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2025. december 31-ig akkreditálta az egyetemet és a Doktori Iskola szakmai munkáját.

Azonban ahogy korábban mi is megírtuk, az SZFE új rektora, Rátóti Zoltán egyeztetés és indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntette Karsai György professzornak, a doktori iskola vezetőjének munkaszerződését. Illetve az egyetem új szenátusa szintén egyeztetés és indoklás nélkül azonnali hatállyal visszahívta Jákfalvi Magdolna színháztörténész professzort a habilitációs bizottság elnöki tisztjéről, és helyére kijelölte Balázs Géza nyelvész egyetemi tanárt nevezte meg, akit egyúttal a doktori tanácsba is delegáltak. A Népszava információi szerint a doktori tanácsból kizárták M. Tóth Géza egykori rektort és Balázs Gábor egyetemi tanárt is.

Ezzel párhuzamosan a doktori iskola hallgatói is tiltakoznak, szerint ugyanis semmi garancia nincs arra, hogy az intézmény tudja teljesíteni a hallgatókkal szemben szerződésben vállalt feltételeket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.