Közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar tudós is felkerült.
A Semmelweis Egyetem közleménye szerint a listán szerepel az egyetem két professzora is: Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, valamint Győrffy Balázs, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora.
Ferdinandy Péter és Győrffy Balázs olyan cikkek szerzői, amelyek szakterületükön belül a legidézettebb top 1 százalékába tartoznak. A közlemény szerint Ferdinandy Péter 14 darab magasan idézett közleménnyel rendelkezik és idén ötödször került fel a Highly Cited Researchers listára. 2014 és 2017 folyamán a farmakológia és toxikológia szakterületben szerepelt, míg 2020, 2021, valamint 2022-ben a több tudományterületet együttesen számba vevő úgynevezett cross-field kategóriában. Győrffy Balázs 13 darab sokat idézett publikációval rendelkezik, szintén a cross-field kategóriában.
A listán szerepel még Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, az ELTE Pszichológiai Intézet egyetemi tanára, és Szolnoki Attila fizikus, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MFA) tudományos tanácsadója, az MTA doktora. A statisztikus fizika szakterületének kutatója idén immár ötödször szerepel a listán, ezúttal a több tudományterületet együttesen számba vevő cross-field kategóriában.
Demetrovics Zsolt első alkalommal szerepelt a listán 2022-ben a pszichiátria és a pszichológia területének legtöbbet idézett kutatói között.
A Web of Science 21 tudományterületet érintő kutatói listáján a tudósok mintegy egy ezreléke, összesen hétezer ember szerepel a világ minden tájáról. A lista szerkesztői a 2011 és 2021 között megjelent legidézettebb (highly cited), legfeljebb 30 szerzőjű közleményeket vették alapul a rangsoroláshoz; vagyis azokat a publikációkat, amelyek a hivatkozások száma szerint szakterületükön bekerültek a legjobb 1 százalékba.
A tudományos világban az idézettség, vagyis a kutatásokon alapuló közleményekre történő hivatkozás, jelenti a tudományos hatás mérőszámát. Minél jobban idézett egy szakterület, annál több magasan idézett publikációra van szükség ahhoz, hogy valakit megemlítsenek a rangsorban.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
