A Károli Gáspár Református Egyetemen is spórolnak, több épületet lezárnak néhány hétre

A Károli Gáspár Református Egyetemen is döntést hoztak arról, milyen energiatakarékossági szabályokat kell betartani a következő hónapokban.

  • Eduline

A fűtési szezon október 15-től április 15-ig fog tartani az egyetemen, de a tantermekben és kollégiumokban maximum 20 fok lehet. Az egyetem üzemeltetésében lévő épületeket december 17. és január 16. között bezárják, kivéve a kollégiumokat, a rektori hivatalt és a gazdasági főigazgatóságot – derül ki a rektori utasításból.

Ahogy számos más felsőoktatási intézményben, úgy a Károlin is tilos lesz hősugárzók vagy olajradiátoro használata és az olyan elektronikai eszközök töltése, amelyek nem szükségesek a munkavégzéshez. A nem használt nyomtatókat és fénymásolókat is ki kell kapcsolni - áll a friss utasításban.

Azt kérik a dolgozóktól és a hallgatóktól, hogy ahol elég természetes fény van a teremben, ott ne kapcsolják fel a villanyt, a nem használt helyiségekben és folyosókon is le kell kapcsolni a világítást. Szellőztetéskor figyelni kell arra, hogy ne hűljenek le túlságosan a termek.

Már a tavaszi-nyári időszakra is kitér az utasítás: a klímák csak május 1. és szeptember 31. között működhetnek, de a termeket nem lehet 26 fok alá hűteni. A Károli célja, hogy a tavalyi évhez képest 25 százalékkal csökkentsék a földgáz- és a távhő-, illetve 10 százalékkal az áramfogyasztásukat - emelik ki.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.