A külföldön tanulóknak azonban csupán negyede térne biztosan vissza Magyarországra, míg sokan abban az országban maradnának, ahol a diplomájukat szerezték.
Magyarország EU-csatlakozása óta a külföldön tanulók száma 6300-ról 20000-re nőtt - írja a Növekedés.hu, ami a Blochamps Capital és a Hungarian Youth Association közösen több száz külföldön tanulóval készített felmérést.
A külföldön tanuló magyarok átlagosan kétszer akkora minimum nettó kezdő fizetést várnának el külföldön, mint Magyarországon terveznének - írja az oldal. Sőt, a nemzetközi diploma után a legtöbben azt gondolják, hogy a fizetésük gyorsabban fog emelkedni külföldön, mint Magyarországon emelkedett volna.
A külföldön tanuló magyar diákok közel fele azonban bizonytalan, hogy hol szeretne elhelyezkedni a következő 5-10 évben: csupán 26 százalékuk jelezte biztosan, hogy visszatér majd Magyarországra, míg 14 százalékuk ott telepedne le, ahol a diplomáját szerezte.
A pénzügyek tabunak számítanak? A külföldi magyar diákok 20 százaléka sosem beszélt a szüleivel pénzügyekről - írja az oldal.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
