A külföldön tanulóknak azonban csupán negyede térne biztosan vissza Magyarországra, míg sokan abban az országban maradnának, ahol a diplomájukat szerezték.
Magyarország EU-csatlakozása óta a külföldön tanulók száma 6300-ról 20000-re nőtt - írja a Növekedés.hu, ami a Blochamps Capital és a Hungarian Youth Association közösen több száz külföldön tanulóval készített felmérést.
A külföldön tanuló magyarok átlagosan kétszer akkora minimum nettó kezdő fizetést várnának el külföldön, mint Magyarországon terveznének - írja az oldal. Sőt, a nemzetközi diploma után a legtöbben azt gondolják, hogy a fizetésük gyorsabban fog emelkedni külföldön, mint Magyarországon emelkedett volna.
A külföldön tanuló magyar diákok közel fele azonban bizonytalan, hogy hol szeretne elhelyezkedni a következő 5-10 évben: csupán 26 százalékuk jelezte biztosan, hogy visszatér majd Magyarországra, míg 14 százalékuk ott telepedne le, ahol a diplomáját szerezte.
A pénzügyek tabunak számítanak? A külföldi magyar diákok 20 százaléka sosem beszélt a szüleivel pénzügyekről - írja az oldal.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
