Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
„Nehéz dolgom van, mert a társadalomtudományokat nagyon szeretem, de a matematikát és a természettudományokat is. A jelentkezéskor az etika, politika, gazdaság szakot jelöltem meg, de benne van a pakliban, hogy egészen más irányban tanulok majd tovább. Nagyon érdekel például a Cognitive Science nevű szak, mert abban van mesterséges intelligencia, pszichológia, informatika, filozófia, antropológia is. Ami nekem jól jön, mert minden érdekel” – mondja a 18 éves Tang Bettina, aki két hónapja érettségizett a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban, szeptemberben pedig már a világ egyik legjobb egyetemén, a Yale-en kezd.
Néhány hete számoltunk be a tehetséggondozó programokat kínáló Milestone Intézet idei felvételi eredményeiről: a végzős évfolyamból negyvenen jelentkeztek Oxfordba vagy Cambridge-be, közülük tizenketten sikerrel is jártak, míg egy diák a Harvardra, egy a pennsylvaniai egyetemre, ketten pedig a Yale-re jutottak be.
Az egyesült államokbeli topegyetemek közé, vagyis az Ivy League-be tartozó Yale-re idén több mint 50 ezren felvételiztek, a bejutási arány viszont csak 4 százalékos volt, vagyis csak minden huszonötödik jelentkező kezdhet ott szeptemberben. „Az amerikai felvételi nagyon különbözik a magyartól és az angliaitól is, ezért már három éve elkezdtem készülni rá” – mondja Bettina, aki már kilencedikesként a külföldi továbbtanulás felé kacsingatott, de akkor még Anglia vonzotta. Aztán jött a Brexit, így végül angliai és amerikai egyetemekre is jelentkezett.
Tang Bettina. A Yale mellett hat másik amerikai és brit egyetemre is bekerült
Önállóan készült fel az amerikai AP-tesztre (amelynek a magyar rendszerben leginkább az emelt szintű érettségi felel meg, de maga a vizsga gyökeresen eltér az itthonitól), hogy bebizonyítsa, az amerikai oktatási rendszerben is meg tudja majd állni a helyét. Annak is utánajárt, milyen nemzetközi nyelvvizsgát kell szereznie, és milyen versenyeken érdemes elindulnia ahhoz, hogy minél meggyőzőbb legyen a felvételin.
Biztosra ment: tizedikesként dicséretet kapott a világ egyik legnevesebb esszéversenyén, amelyet az oxfordi John Locke Institute szervez, részt vett a New York-i Columbia nyári egyetemi programján, ahol kommunikációt, üzletet, pszichológiát, marketinget is tanult. Harmadik helyet szerzett a Pangea matematikaversenyen, és második lett a The New York Times Summer Reading Contesten.
A gimnázium mellett négy évig járt a Milestone Intézetbe, „a Fazekasban mindenki egymást motiválta, így könnyebb volt komoly célokat kitűzni, a Milestone-ban pedig olyan órákon vehettem részt, amelyeket a magyar oktatási rendszer nem tud megadni”.
A Yale felvételi döntése – a tanári ajánlások, a különböző esszék, az interjú után – tavaly decemberben érkezett meg az akkor még tizenkettedikes fazekasos diákhoz, aki egyébként hat másik egyetemre – a UC Santa Barbarára, a Dél-kaliforniai Egyetemre, a san diego-i egyetemre, a Queen Mary University of Londonra, a Berkeley-re, sőt a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye között számon tartott King’s College Londonba – is bekerült. Alighanem még több helyre bejutott volna, de a Yale levele után máshová már nem adta be a felvételi papírjait.
A Yale campusa. Itt kezd idén szeptemberben a Fazekas és a Milestone volt diákja
Pexels/Pixabay
Az Ivy League-be tartozó egyetemeken körülbelül 50-60 ezer dollár (átszámítva 20-23 millió forint) az éves tandíj, a kiadások a megélhetési költségek miatt azonban a 80 ezer dollárt, vagyis a 31-32 millió forintot is elérhetik. Az egyetem azonban külföldi hallgatóknak is hirdet ösztöndíjakat, Bettina ilyet nyert el. „A need blind financial aid azt jelenti, hogy az egyetem akkora támogatást ad az adott hallgatónak, amennyire szüksége van. Vagyis ha a családja mondjuk csak 20 ezer dollárt tud költeni a tanulmányaira, akkor az egyetem kipótolja a megfelelő összeggel” – mondja a rendszerről.
Az amerikai felsőoktatás egyébként kedvez azoknak, akik 18 évesen még nem tudják, hogy pontosan mit szeretnének tanulni. Főszakot csak a második évtől kell választani, az első tanévben a kötelező tárgyak – például kritikai gondolkodás, academic writing, STEM-tárgyak – mellett gyakorlatilag bármit fel lehet venni. A budapesti diák szeptemberben utazik ki a Boston és New York között félúton fekvő New Havenben lévő campusra. Korábban soha nem járt ott, „tizenegyedikesként ugyan részt vettem egy yale-es nyári programon, de azt a járvány miatt online tartották”.
Csak az élmény kedvéért
„Nem szerettem volna Cambridge-be jelentkezni, engem a London School of Economics vagy a University College London vonzott. Egyébként egyik helyre sem vettek fel, szóval még jó, hogy Cambridge-be is jelentkeztem” – ezt már Gonda Dani meséli nevetve, aki szintén idén érettségizett, a budapesti Eötvös József Gimnáziumban. Tang Bettinához hasonlóan ő is milestone-os volt, ott győzték meg arról, hogy jelentkezzen Oxfordba vagy Cambridge-be. Ha másért nem, legalább a felvételi élményéért.
A felvételizőknek először egy college-ot kell választaniuk. „Nem mondom, hogy hasraütésszerűen választottam, de nem tudtam, hogy mi alapján válogassak. Végül a St John’s College-ot jelöltem meg, amely egyébként – mint utólag kiderült – elég híres” – emlékszik vissza. Olyannyira, hogy tizenkét Nobel-díjas alumnija van, a bekerülési arány pedig mindössze 10 százalékos. Dani mégis rendkívüli egyszerűséggel beszél a felvételi procedúrákról, amelyre motivációs leveleket és esszéket kellett írnia. „A professzorok a munkáimból, az előre megadott információimból, tehát gyakorlatilag belőlem készültek fel az interjúra, és próbálták feltérképezni, hogyan gondolkodom, de megfogalmaztak kritikákat is, hogy megnézzék, hogyan reagálok rájuk” – emlékszik vissza a decemberi felvételi interjúra, amelyet a koronavírus-járvány miatt online tartottak.
Gonda Dani. Eredetileg a London School of Economics vagy a University College London vonzotta
Januárban – amikor az osztálytársai még javában az érettségire készültek – már meg is kapta az értesítést, hogy felvették Európa egyik legrangosabb egyetemére, Human, Social and Political Science szakra.
Ez nem jelentette azt, hogy hátradőlhet. Az értesítés olyan korán érkezett, hogy a másik két angliai egyetemre még be sem adta a jelentkezést, ráadásul az, hogy a következő tanévben valóban Cambridge-ben kezdheti-e meg a tanulást, nagyban függött az eredményeitől: az egyetem által kiválasztott nyelvvizsgán magas pontszámot kellett elérnie, emellett ötös emelt szintű érettségit kellett tennie történelemből, társadalomismeretből és angolból, és a középszintű magyar- és matekérettségi eredménye sem lehetett négyesnél rosszabb.
Az érettségi jól sikerült, így Dani szeptemberben költözik. Nem lesz könnyű dolga, a Brexit miatt az EU-s hallgatók a korábbi kedvezményeket elveszítették (nem véletlen, hogy 2021-ben 90 százalékkal kevesebb magyar hallgató kezdett brit egyetemen). „Nagyon megnőttek a tanulmányi költségek, amelyek Cambridge-ben egyébként is magasabbak, mint a többi egyetemen. Két és félszeresére nőtt a tandíjam, az összes támogatási lehetőségem elúszott, vízumot kell igényelnem, és egészségügyi pótlékot kell fizetnem” – sorolja. Ráadásul a diákmunka vállalását az egyetem nem támogatja, az alapelv ugyanis az, hogy a hallgatóknak a tanulmányaikra kell fókuszálniuk.
A leendő elsőéves a Stipendium Peregrinum nevű, kifejezetten külföldi elit egyetemekre felvételizőknek kiírt magyar állami ösztöndíjat nem kapta meg, a Cambridge ösztöndíját viszont igen. Ez fedezi a tanulmányi költségek felét.
Gonda Dani nevetve mondja, hogy bár Európa egyik legnevesebb egyetemére vették fel, orvosként dolgozó nagymamája néha még mindig megkérdezi, hogy nem szeretne-e valamilyen „rendes szakmát” tanulni. Őt azonban a politika és a szociológia érdekli, ha pedig ezeket egy neves külföldi egyetemen tanulja, nagyobb eséllyel tud majd elhelyezkedni a szakterületén. Meglepő módon nem feltétlenül külföldön, hanem itthon. Bár úgy tervezi, hogy az alapképzés elvégzése után nem tér haza, hanem valamelyik amerikai, angol vagy európai egyetemen tanul tovább, nem akar kint letelepedni: egyetemi tanárként Magyarországon tanítana államtudományt.
