Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
„Az idei végzős évfolyam 107 fős volt, közülük negyvenen jelentkeztek Oxfordba vagy Cambridge-be. Végül tizenketten kaptak felvételi ajánlatot – tavaly is ugyanennyien jutottak be a két egyetemre” – mondja az idei felvételi eredményekről Horváth Ágnes, a tehetséggondozó programokat kínáló Milestone Intézet tanulmányi igazgatója, hozzátéve: mivel a brit egyetemek idén és tavaly is körülbelül harminc százalékkal kevesebb jelentkezőnek adtak felvételi ajánlatot, mint a korábbi években, ez komoly teljesítmény.
Az oxfordi és a cambridge-i egyetem képzéseire bejutott végzősök között van leendő programozó és mérnök, más fizika, matematika, japán, francia-latin, régészet vagy politológia-szociológia szakon kezdhet ősszel.
Az Egyesült Királyságba felvételiző diákok száma egyébként a Milestone-nál is a felére esett vissza. Idén összesen 55-en jelentkeztek brit egyetemre, míg a brexit előtti utolsó tanévben, 2019/2020-ban a 125 fős évfolyamból 115-en döntöttek így. A csökkenés oka – ahogy arról már többször beszámoltunk –, hogy a brexit miatt a 2021/2022-es tanévtől az európai uniós országból érkező elsőévesek elveszítették a „home fee” státuszt, így jóval magasabb tandíját kell fizetniük, és a kinti diákhitelt sem vehetik fel.
„A 2020/2021-es tanévben még sokan jelentkeztek tőlünk az Egyesült Királyságba, de végül csak 30 százalékuk ment ki tanulni. A 2021/2022-es tanévben már csak a végzősök fele jelentkezett, és meglátjuk, hogy végül hányan kezdenek majd kint ősszel. Vannak olyan diákjaink, akik megoldják majd anyagilag, vagy kaptak ösztöndíjat, így el tudják kezdeni az egyetemet” – magyarázza.
Az Oxford és Cambridge képzéseire jelentkezők száma ezzel szemben az ország EU-s kilépése ellenére évek óta állandó. „Ezek továbbra is a világ legerősebb egyetemei közé tartoznak, kiváló képzést és életre szóló élményt nyújtanak. Akinek megvan a tárgyi tudása, érdeklődése és megfelelő felvételi profilja, annak mindenképpen ajánlom. Több diákom is mondta, hogy már magából a jelentkezési folyamatból is rengeteget tanult, még akkor is, ha végül nem vették fel” – mondja Horváth Ágnes.
| Két magyar a húsz legeredményesebb iskola között |
A Milestone a budapesti Fazekas-gimnáziummal együtt tavaly felkerült a The Telegraph rangsorára is. A brit napilap arról a húsz – külföldön működő – iskoláról készített listát, ahonnan a legtöbb diák kerül be az oxford és a cambridge-i egyetem képzéseire. A 2021-es rangsort egyébként három szingapúri iskola vezette, a két magyar intézmény azonban több kínai, görög, hongkongi, ciprusi, malajziai, gibraltári és litván iskolát is megelőzött. |
Yale, Harvard, UPenn
Az Egyesült Államokba viszont egyre több milestone-os diák jelentkezik – két évvel ezelőtt még csak öten adták be a felvételi kérelmüket valamelyik amerikai egyetemre, idén azonban már huszonheten döntöttek így. Közülük négyen a legnevesebb amerikai egyetemeket tömörítő Ivy League, vagyis Borostyán Liga egy-egy intézményébe jutottak be: egy diák a Harvardon kezdhet ősszel, egy a University of Pennsylvanián, ketten pedig a Yale-en, egyikük ráadásul ösztöndíjat is elnyert.
Az amerikai felsőoktatás sajátosságai miatt konkrét szakot még nem kellett választaniuk, általában a második év végére körvonalazódik, ki milyen irányban megy tovább, de a magyar diákok között van, akit a politikatudomány, mást a művészet vagy a menedzsment érdekel.
„Az Ivy League egyetemeire rengetegen jelentkeznek az egész világból, a bekerülési arány öt százalék körüli” – magyarázza a Milestone tanulmányi igazgatója, hozzátéve, hogy idén még alacsonyabb volt ez az arány, a Harvardra például a felvételizők nagyjából négy százaléka jutott be. Összehasonlításképpen: itthon a felvételizők 70 százaléka kerül be valamelyik – a jelentkezési lapon megjelölt – egyetemre, Oxford és Cambridge a jelentkezők nagyjából 20 százalékának ad felvételi ajánlatot.
Brexit után
A többség persze maradna Európában. Idén a 107 milestone-os diák közül 102-en jelentkeztek valamelyik EU-s országba, a legnépszerűbb célpont Hollandia, Írország és Ausztria. Igaz, a bécsi egyetemek közül a milestone-os diákok leginkább a CEU-t választják, amelynek 2020 óta alapképzései is vannak.
Már a következő végzős évfolyam továbbtanulási terveiről is vannak adatok. Összesen 123-an felvételiznek jövőre, közülük 88-an tervezik, hogy holland egyetemre is jelentkeznek. A legnépszerűbb az amszterdami, amelyet a groningeni egyetem követ, a harmadik legvonzóbb célpontnak pedig az írországi Trinity College Dublin tűnik. Többen választanák a University College Londont, a CEU-t, a rotterdami, a leideni egyetemet, a King’s College Londont és a milánói Bocconit is. Utóbbi az egyik legnevesebb egyetem a közgazdaságtani, az üzleti és menedzsmentképzések területén, ráadásul angol nyelvű képzéseket is kínál.
És persze idén is volt olyan milestone-os végzős is, aki különleges célpontot választott: egy diák Japánban kezdi a következő tanévet, fizikát fog tanulni.
