A Brexit miatt olyan sok külföldi tanulna Hollandiában, hogy egy-két egyetem már létszámkorlátozást kér

Negyven százalékkal kevesebb EU-s hallgató jelentkezett a brit egyetemekre 2021-ben, mint egy évvel korábban. Helyettük más országok - például Hollandia - felsőoktatását választják.

  • Kazinczy Bálint

Csaknem felére csökkent az Európai Unióból a brit egyetemekre jelentkező hallgatók száma 2020-hoz képest az UCAS statisztikái szerint – írja a The PIE News.

A jelentkezők számának csökkenését nagymértékben magyarázhatja, hogy számos, korábban elérhető támogatás már nem elérhető az EU-s hallgatók számára, így akár körülbelül 18 millió forintnak megfelelő összeget (40 000 angol fontot) is ki kell fizetnie évente annak, aki a brit felsőoktatásban szeretne tanulni.

Ludovic Highman, a University of Bath docense szerint leginkább a kelet-európai országokból érkező - például román vagy bolgár - hallgatók száma esett vissza.

Németország lehet az új célpont?

Elsősorban az angol nyelven elérhető kurzusok kínálata teszi vonzóvá a külföldi egyetemeket a hallgatók számára David Crosier felsőoktatási elemző szerint. A tanulmányi és megélhetési költségeket is fontos szempont az egyetem- és országválasztáskor, akárcsak az egyetemi élet és a földrajzi elhelyezkedés.

A Német Felsőoktatási Csereszolgálat szerint Németországban tavaly emelkedett az Európa más országaiból érkező hallgatók száma - igaz, ez csak egy alternatíva a sok közül, így lehetetlen pontosan megállapítani, mekkora hatása van a Brexitnek.

A jelentkezési adatok alapján növekedett az unióból érkező külföldi hallgatók száma Hollandiában és Írországban, de még Európa határain túl, Kanadában is. A Times Higher Education számolt be róla, hogy a kanadai kormány adatai szerint 10-80% arányú növekedést tapasztalnak a nyugat-európai országokból érkező hallgatók körében.

Kezelhetetlenné váló hallgatói létszámok

Néhány országban a nemzetközi hallgatók beözönléséről számolnak be. Hollandiában például voltak olyan egyetemek, amelyek a külföldi hallgatók létszámkorlátozásának lehetőségét kérték a kormánytól. Holland politikusok között már tavaly egyetértés mutatkozott abban, hogy a nemzetközi hallgatókat "át kell irányítani" a nagyvárosokból, és csökkenteni kell az angol nyelvű kurzusok számát.

Egy holland egyetemeket tömörítő szervezet, a Universities of the Netherlands szóvivője szerint a nemzetközi hallgatók száma olyan gyorsan emelkedik, hogy kezelhetetlenné teszi az oktatás minőségének és a megfelelő munkaterhelésnek egyidejű biztosítását.

David Crosier szerint ugyanakkor nem érdemes túl nagy jelentőséget tulajdonítani ezeknek a változásoknak, az elemző úgy látja, az európai egyetemeken tapasztalt létszámnövekedés nem okoz kezelhetetlen, rendszerszintű problémákat.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.