Negyven százalékkal kevesebb EU-s hallgató jelentkezett a brit egyetemekre 2021-ben, mint egy évvel korábban. Helyettük más országok - például Hollandia - felsőoktatását választják.
Csaknem felére csökkent az Európai Unióból a brit egyetemekre jelentkező hallgatók száma 2020-hoz képest az UCAS statisztikái szerint – írja a The PIE News.
A jelentkezők számának csökkenését nagymértékben magyarázhatja, hogy számos, korábban elérhető támogatás már nem elérhető az EU-s hallgatók számára, így akár körülbelül 18 millió forintnak megfelelő összeget (40 000 angol fontot) is ki kell fizetnie évente annak, aki a brit felsőoktatásban szeretne tanulni.
Ludovic Highman, a University of Bath docense szerint leginkább a kelet-európai országokból érkező - például román vagy bolgár - hallgatók száma esett vissza.
Németország lehet az új célpont?
Elsősorban az angol nyelven elérhető kurzusok kínálata teszi vonzóvá a külföldi egyetemeket a hallgatók számára David Crosier felsőoktatási elemző szerint. A tanulmányi és megélhetési költségeket is fontos szempont az egyetem- és országválasztáskor, akárcsak az egyetemi élet és a földrajzi elhelyezkedés.
A Német Felsőoktatási Csereszolgálat szerint Németországban tavaly emelkedett az Európa más országaiból érkező hallgatók száma - igaz, ez csak egy alternatíva a sok közül, így lehetetlen pontosan megállapítani, mekkora hatása van a Brexitnek.
A jelentkezési adatok alapján növekedett az unióból érkező külföldi hallgatók száma Hollandiában és Írországban, de még Európa határain túl, Kanadában is. A Times Higher Education számolt be róla, hogy a kanadai kormány adatai szerint 10-80% arányú növekedést tapasztalnak a nyugat-európai országokból érkező hallgatók körében.
Kezelhetetlenné váló hallgatói létszámok
Néhány országban a nemzetközi hallgatók beözönléséről számolnak be. Hollandiában például voltak olyan egyetemek, amelyek a külföldi hallgatók létszámkorlátozásának lehetőségét kérték a kormánytól. Holland politikusok között már tavaly egyetértés mutatkozott abban, hogy a nemzetközi hallgatókat "át kell irányítani" a nagyvárosokból, és csökkenteni kell az angol nyelvű kurzusok számát.
Egy holland egyetemeket tömörítő szervezet, a Universities of the Netherlands szóvivője szerint a nemzetközi hallgatók száma olyan gyorsan emelkedik, hogy kezelhetetlenné teszi az oktatás minőségének és a megfelelő munkaterhelésnek egyidejű biztosítását.
David Crosier szerint ugyanakkor nem érdemes túl nagy jelentőséget tulajdonítani ezeknek a változásoknak, az elemző úgy látja, az európai egyetemeken tapasztalt létszámnövekedés nem okoz kezelhetetlen, rendszerszintű problémákat.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
