Tovább csökkent azon hallgatók száma, akik EU-s állampolgárként az Egyesült Királyság egyetemein kezdik el az idei tanévet - derült ki a brit állami egyetemek felvételi irodája (UCAS) által csütörtökön közzétett adatokból.
Míg tavaly 9620 uniós hallgató kezdte meg tanulmányait az Egyesült Királyságban, idén ennél épp ezerrel kevesebb - 8620 -, uniós országból származó hallgató jár majd a brit egyetemekre ősztől.
Kétéves viszonylatban még látványosabb a különbség: 2020-ban - amikor Nagy-Britanniára még az uniós szabályok vonatkoztak - a brit egyetemek több mint 22 ezer új, uniós hallgatóval gazdagodtak.
A nem uniós országokból származó külföldi hallatók száma ugyanakkor ezzel ellentétesen mozgott: 2021-ben 37 580 ilyen hallgató kezdte a tanévet az Egyesült Királyságban, idén több mint hatezerrel többen, 43 830-an.
A Brexit előtt az uniós állampolgároknak lényegesen könnyebb volt elérniük, hogy a brit egyetemek valamelyikén tanulhassanak vagy kutathassanak. Londonnak az unióból való kilépése óta ez az eljárás jelentősen nehezebbé vált a vízumkötelezettségek és a megnövekedett tandíjak miatt. A jelentkezőknek jóval több kiadással kell számolniuk.
A Brexittel az Egyesült Királyság kilépett továbbá az EU nemzetközi felsőoktatási csereprogramjából, az Erasmusból is, így az uniós egyetemistáknak a fél- vagy egyéves időszakra szóló tanulmányi út is elérhetetlenné vált. A UCAS csütörtökön közzétett adatai csak előzetes adatok, az évkezdésig még további felvételi jóváhagyások várhatóak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
