Tovább csökkent a brit egyetemek EU-s elsőéveseinek a száma

Tovább csökkent azon hallgatók száma, akik EU-s állampolgárként az Egyesült Királyság egyetemein kezdik el az idei tanévet - derült ki a brit állami egyetemek felvételi irodája (UCAS) által csütörtökön közzétett adatokból.

  • Eduline/MTI

Míg tavaly 9620 uniós hallgató kezdte meg tanulmányait az Egyesült Királyságban, idén ennél épp ezerrel kevesebb - 8620 -, uniós országból származó hallgató jár majd a brit egyetemekre ősztől.

Kétéves viszonylatban még látványosabb a különbség: 2020-ban - amikor Nagy-Britanniára még az uniós szabályok vonatkoztak - a brit egyetemek több mint 22 ezer új, uniós hallgatóval gazdagodtak.

A nem uniós országokból származó külföldi hallatók száma ugyanakkor ezzel ellentétesen mozgott: 2021-ben 37 580 ilyen hallgató kezdte a tanévet az Egyesült Királyságban, idén több mint hatezerrel többen, 43 830-an.

A Brexit előtt az uniós állampolgároknak lényegesen könnyebb volt elérniük, hogy a brit egyetemek valamelyikén tanulhassanak vagy kutathassanak. Londonnak az unióból való kilépése óta ez az eljárás jelentősen nehezebbé vált a vízumkötelezettségek és a megnövekedett tandíjak miatt. A jelentkezőknek jóval több kiadással kell számolniuk.

A Brexittel az Egyesült Királyság kilépett továbbá az EU nemzetközi felsőoktatási csereprogramjából, az Erasmusból is, így az uniós egyetemistáknak a fél- vagy egyéves időszakra szóló tanulmányi út is elérhetetlenné vált.  A UCAS csütörtökön közzétett adatai csak előzetes adatok, az évkezdésig még további felvételi jóváhagyások várhatóak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.