Ősszel a BME Aerospace Team is elindul a legrangosabb európai rakétaversenyen, a European Rocketry Challenge 2022-n.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oldalán azt írja, a cél a 9000 méter – ilyen magasságba kell eljuttatni a saját tervezésű és építésű szuperszonikus, szuborbitális (ez azt jelenti, hogy eléri a világűrt, de nem áll pályára a Föld körül) kutatórakétát.
Európában majdnem negyven csapat foglalkozik rakétatervezéssel. Az idei versenyre a rendezők 25 csapat jelentkezését fogadták el, ebből 7 csapat indul a 9 kilométeres kategóriában, közöttük egyetlen magyarként a BME Aeropace Team.
Az induláshoz egy átfogó dokumentációs csomagot kellett összeállítani, benne szimulációs eredményekkel és különféle műszaki dokumentumokkal, valamint vízióval és célokkal megtámogatva a műszaki tartalmat. Mindemellett egy rövid bemutatkozó csapatvideó is nevezési feltétel volt.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
