Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mennyi ideig tanulhatok állami ösztöndíjasként a felsőokatásban? Ha passziváltatom magam, azzal is tovább fogynak a felhasználható támogatott féléveim, és a párhuzamosan képzések hogyan számítanak bele a támogatási időbe? Összeszedtük az állami ösztöndíjjal kapcsolatban leggyakrabban ismételt kérdéseket, mutatjuk a tudnivalókat.
Mit jelent pontosan az „állami ösztöndíjas” képzés?
Az állami ösztöndíjasok egyetemi képzését a magyar állam fizeti, amiért cserébe a hallgatóknak kötelezettségeket kell vállalniuk. A feltételek vállalását a hallgatói nyilatkozat aláírása jelenti, amellyel vállaljátok az oklevélszerzést, valamint adott ideig a hazai munkavállalást. A hallgatói szerződésről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.
Hány félévet finanszíroz az állam?
Összesen 12 félévet finanszíroz a magyar állam. Aki ezt a keretet kimerítette, önköltséges képzésen folytathatja tovább tanulmányait. Fontos hozzátenni, hogy a doktori képzés 8 féléves támogatási ideje ebbe nem számít bele, tehát a 12 féléven felül arra további ösztöndíjas támogatást biztosítanak.
Ha 12 féléves osztatlan képzésben veszek részt, akkor is csak ennyi félévet tanulhatok állami képzésen?
Ha osztatlan képzésben vesztek részt, és az előírt képzési időtök (mint például általános orvosi, vagy bizonyos tanárképzéseken is) meghaladja a 10 félévet, akkor a támogatási idő kettővel több, azaz legfeljebb 14 félév lehet.
Előfordulhat-e, hogy egy félév nem számít bele a támogatási időbe?
Igen, például abban az esetben, ha szülés, vagy más, rajtatok kívül álló ok miatt nem tudjátok befejezni a félévet, és az erről szóló indoklást tartalmazó kérvényt az egyetem elfogadja.
Aki párhuzamosan több képzést is folytat, annak képzésenként számítják be a támogatott féléveit?
Igen. Ha fél év alatt teljesítettetek egy-egy szemesztert két különböző képzésen, akkor azt 2 államilag támogatott félévnek számítják be. Ilyenkor tehát nem kizárólag az a mérvadó, hogy mennyi idő alatt teljesítettétek, hanem az is, hogy hányféle képzésen.
Ha csúszok a képzésem befejezésével, akkor az időn túli féléveket már nem finanszírozza az állam?
A képzési időhöz képest legfeljebb két félévvel lehet hosszabb a diploma megszerzéséhez igénybe vett támogatási idő. Fontos hozzátenni, hogy ez a támogatási idő (tehát a képzési idő+2 félév) és a hallgatói nyilatkozatban vállalt oklevélszerzési határidő (a képzési idő másfélszerese) nem mindig esik egybe, tehát ez két különböző folyamat. Elképzelhető tehát olyan eset, hogy valakinek csúszás miatt az utolsó félévét saját magának kell finanszíroznia, ugyanakkor a hallgatói szerződésben vállaltaknak megfelelően viszont mégis időben be tudja fejezni tanulmányait. Erről további részleteket a felvi.hu oldalán olvashattok.
A passzív félévek beleszámítanak az államilag támogatott félévek közé?
Nem, a passzív félévek nem számítanak a magyar állami ösztöndíj szempontjából igénybe vett félévnek, valamint a hallgatói szerződésben előírt képzési idő másfélszeresébe sem számítanak bele.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.