Kevés a férőhely: a hallgatók kevesebb mint 20 százaléka lakhatna csak kollégiumban

A kollégiumi szobák száma nem nőtt számottevően, jelenleg az egyetemisták ötöde lakhatna csak kollégiumban.

  • Eduline

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell a Népszavának azt mondta, pontos adataik még nincsenek, de valamivel 55 ezer fölött lehet a férőhelyek száma – miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2021/2022-es tanévben mintegy 294 ezer hallgató járt egyetemre, foglalta össze az oldal.

A Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke, Hegedűs Imre szerint Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen legalább 10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség, a HÖOK sajtófőnöke viszont még ennél is nagyobb arányú fejlesztést tartana szükségesnek a fővárosban: szerinte Budapesten legalább 10 ezer új férőhely kellene

A HÖOK adatai szerint a túljelentkezés szinte minden évben 130-140 százalékos, és ez idén sem lesz másképp, különösen az egyre drágább albérletárak miatt. Arról nem is beszélve, hogy elszálltak az albérletárak is, sokkal jobban megéri a kollégiumi szoba bérlése.

Persze a hallgatói érdekképviselet legutóbbi felmérése szerint a kollégiumok mintegy 35 százalékában egyáltalán nem küzdenek túljelentkezéssel, mert olyanok a körülmények, hogy a hallgatók nem szeretnének ott lakni.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.