A kormány egy rendeletcsomag árnyékában az egyetemek kezébe adta az átsorolások szabályozását is
Nem lesz több központi átlagokhoz igazított átsorolás a tavaszi félév végén. A felvételi pluszpontok és a nyelvvizsgamentes diplomakiadás mellett, újabb területen kapnak nagyobb döntési szabadságot az egyetemek.
Megszűnik a központi - minden egyetemen érvényes - tanulmányiátlag-elvárás az átsorolásoknál. Innentől kezdve, az egyetemek fentartóinak - az állami intézményeknél pedig az érintett minisztériumnak - kell meghatároznia, milyen tanulmányi teljesítményhez kötik az ösztöndíjas helyek megtartását - jelent meg a legfrissebb Magyar Közlönyben. Így a felvételi és a diplomakiadás mellett újabb területen dönthetnek az egyetemek, illetve a fenntartóik: augusztus 31-ig van lehetőségük meghatározni, hogy egyes tudományterületeken milyen tanulmányi átlagokhoz kötik az ösztöndíjas helyek megtartását.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint azért volt fontos foglalkozni a kérdéssel, mert az elmúlt két évben a pandémia miatt nem került sor tanulmányi okokból átsorolásra, így az azóta is emelkedő átlagok hatását sem lehetett 3 éven keresztül vizsgálni. Ezen túl az online oktatás és vizsgáztatás miatt megváltoztak az osztályozási trendek, és az érdekképviselet szerint félő volt, hogy jelentősen megugrik azon hallgatók száma, akik elveszítik ösztöndíjas helyüket. Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke hozzátette, az idei évben a fenntartók nem határozhatnak meg a korábbi központi átlagnál magasabb átlagokat az egyes tudományterületeken.
A korábbi szabályok szerint, ha a magyar állami ösztöndíjas hallgatók nem feleltek meg bizonyos feltételeknek:
az utolsó két (aktív) félévben nem érték el átlagában legalább a 18 kreditet; nem érték el az egyetem szervezeti és működési szabályzatában megállapított tanulmányi átlagot; visszavonták az ösztöndíjas nyilatkozatukat vagy kimerítették a rendelkezésre álló támogatási időkeretüket,
az egyetemek tanév végén köteles voltak önköltséges képzésre átsorolni őket. Ez egyetemtől, szaktól és mindentől függetlenül, központilag érvényes szabály volt. A változtatás értelmében azonban mostantól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek majd arról, milyen feltételekhez kötik az állami ösztöndíjas helyek megtartását - ez intézményenként eltérő is lehet.
| Már két éve nem volt átsorolás |
|
Az utóbbi években sok szabályváltoztatás volt már az átsorolások körül. Az első koronavírus-veszélyhelyzet alatt, azaz 2020. március-áprilisában egy kormányrendelettel hirtelen felfüggesztették az átsorolásokat. A 2020/2021-es tanévre nézve nem volt állami ösztöndíjas helyről önköltségesre sorolás, vagyis, azok sem bukták az ingyenes helyüket, akik az állami ösztöndíjas hely megtartásához szükséges kreditszámot és tanulmányi átlagot nem érték el. Bonyolított a helyzeten, hogy a kormányhatározat a önköltséges képzésről való visszasorolás lehetőségét nem zárta ki, vagyis fordított esetben működött az átsorolás. Egy évvel később, 2021-ben - bár újabb kormányrendelet nem született -, az intézmények saját hatáskörben szintén dönthettek úgy, hogy nem tartják meg az átsorolásokat. Így például a Semmelweis Egyetemen a járványügyi védekezésben résztvevő hallgatókat nem sorolták át az államilag finanszírozott képzésről önköltséges formára, viszont azok az önköltséges hallgatók, akik elérik a megfelelő tanulmányi átlagot, állami képzésre kerülhetnek. |
Volt, nincs központi átlaghatár
A minimumátlagot évek óta nem az intézmények, hanem egy kormányrendelet határozta meg, képzési területenként: a bölcsészeknek, a művészeti, sport- vagy tanári szakosoknak jobb jegyeket kell szerezniük, mint például a gazdasági, természettudományi vagy éppen orvosi képzésen tanulóknak. Ez az átlag intézményenként eltérő lehetett, de a központi átlag alá nem csökkenthették az elvárásokat az egyetemek. Az eddig érvényben lévő szabályok szerint a hallgatóknak a képzési területeken megállapított átlagot kellett két félév alatt elérniük, hogy ne veszítsék el az ösztöndíjas helyüket:
Mivel az átlag központilag az összes egyetemre vonatkozott, akadtak olyan területek, ahol komoly gondot jelentett az átlagok elérése. Arról nem is beszélve, hogy ezek az átlagok az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, míg 2018-ban a gazdaságtudományi képzésen tanulóknak elég volt a 2,5-ös, addig 2019-ben 2,75-ös átlag kellett, 2020-tól pedig már 3,0 a megkövetelt minimumátlag.
Az új rendszerben azonban az sem lesz kizárt, hogy míg az egyik egyetem 2,5-ös átlagot vár el a gazdasági területen tanulóktól, addig egy másik egyetemen, ugyanezen a területen már 3-mas átlagra lesz szükség ahhoz, hogy a hallgatók ne kerüljenek fizetős képzésre.
