Egyetemi átsorolás: kik bukhatják el az ösztöndíjukat a félév végén?

Lassan a végéhez közeledik az egyetemi vizsgaidőszak a legtöbb hallgatónak, azonban itt nem ér véget teljesen az egyetemi félév, egy nagyon fontos időszak ugyanis csak most kezdődik. Mi az az átsorolás és mit kell tenni érte, vagy ellene?

  • Csik Veronika

Az, hogy valaki az egyetemre állami ösztöndíjasként került be vagy éppen fizetős formában kezdte a tanulást, nem jelent végleges finanszírozási kategóriát. Az ösztöndíjas helyeket ugyanis nagyon könnyű elveszteni, illetve ha valaki nagyon jól tanul és akadnak szabad helyek, önköltségesből is lehet ösztöndíjas - mutatjuk, hogyan.

Az egyetemek az átsorolási döntést minden év július 31-ig, tanévenként egyszer kötelesek megtenni. Ezt azt jelenti, hogy a következő két szűk hónapban erről (is) szól majd az egyetem.

Kik veszítik el az ösztöndíjas helyüket?

Amennyiben a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató nem felel meg az alábbi feltételeknek, a felsőoktatási intézmény tanév végén köteles önköltséges képzésre átsorolni - ez egyetemtől, szaktól és mindentől független. Aki tehát

  • az utolsó két (aktív) félévének átlagában nem szerzett legalább 18 kreditet,
  • nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában megállapított tanulmányi átlagot,
  • az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatát visszavonja, vagy kimerítette a rendelkezésre álló támogatási időt,
azt automatikusan átsorolják fizetős képzésre.

    ÖSSZEGZÉS: ösztöndíjasról önköltségesre automatikusan átsorolnak mindenkit, aki nem teljesítik a fenti feltételeket. Ez mindenkit, minden félév végén érint (akár az utolsó előtti, szakmai félév előtt is bukhatjátok a helyeteket és akkor ősztől fizeni kell).

    Ki lehet fizetősből ösztöndíjas?

    Ez egy kicsit bonyolultabb, ugyanis az egyetemek a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre – az önköltséges hallgatók ilyen irányú kérelme esetén – a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja. Azaz, ha jól tanultok és a Neptunban beadjátok a kérelmet az átsorolásra, akkor átkerülhettek ingyenes képzésre, de csak akkor, ha vannak megüresedett helyek a szakotokon. Azaz, ha mindenki szuperül teljesített az elmúlt két félévben és senki nem esett ki az ösztöndíjasok közül, akkor nem lesz üres hely, amiért lehet versenyezni.

    Egyébként, ha egy szakon megüresedik egy-egy állami hely, nagy verseny szokott lenni a hallgatók között. Az, hogy pontosan milyen átlagokat (súlyozott, sima, többiekhez viszonyított) vesznek figyelembe, egyetemi hatáskörbe tartozik és intézményenként eltérő lehet, így ennek mindenképp nézzetek utána a saját tanulmányi osztályotoknál.

    ÖSSZEGZÉS: önköltségesről államira nektek kell kérvényezni, hogy részt vegyetek az átsorolásban és csak az adott szakon felszabaduló helyek függvényében veszik át a legjobb tanulókat.

    Persze azok a hallgatók, akiket az átsorolás nem érint, ugyanabban a finanszírozási formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben - ezt külön nem is mindig jelzik az egyetemek. Ha szeretnétek mindent megtudni az aktuális szabályokról, akkor az egyetemetek mellett itt érdeklődhettek.

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.