Egyetemista kisokos: lehet halasztani már az első félévben, ki és hogyan passziváltathat?

Már nem az első félévetek jönne, és félbe kell hagynotok az egyetemet, vagy esetleg el sem kezdenétek az őszi félévet? Mutatjuk, hogy mit tudtok csinálni, hogy ne veszítsétek el a hallgatói jogviszonyotokat, és később folytathassátok az egyetemet.

  • Székács Linda

Az egyetemi képzésetek alatt lehetőségetek van arra, hogy a hallgatói jogviszonyotok elvesztése nélkül szüneteltessétek a tanulmányaitokat, ha esetleg gyermekvállalás, munkahely, vagy bármilyen egyéb ok miatt nem tudjátok teljesíteni a képzésetek feltételeit. A passzív félév alatt nem kell órára járnotok, vizsgáznotok, és tandíjat fizetnetek sem, ráadásul megmarad a TB-tek és vállalhattok diákmunkát is. A passziváltatásnak (vagy más néven halasztásnak) vannak viszont hátulütői is: ezidő alatt nem tudtok diákhitelt felvenni, nem kaptok ösztöndíjat, és a diákigazolványotokat sem tudjátok érvényesíteni, így elestek az ezzel járó kedvezményektől.

A legtöbb egyetemen egységes szabályok vonatkoznak a passziválás feltételeire. Ezt a Neptunban tudjátok jelezni az Ügyintézés/Beiratkozás, Bejelentkezés menüpontban, érdemes azonban odafigyelnetek a határidőkre. Az őszi félévben általában október közepéig, tavasszal pedig január végéig, vagy február elejéig tudjátok díjmentesen módosítani a státuszotokat, utána ez költségekkel jár. Az erre vonatkozó kormányrendelet szerint maximum két egymást követő félévet tölthettek el így, de méltányossági kérelemmel, alapos indoklással ez többnyire meghosszabbítható, viszont figyelnetek kell arra, hogy ne haladjátok meg maximum képzési időtöket, mert akkor automatikusan megszűnik a hallgatói jogviszonyotok.

Lehet passziválni az első félévben?

Egyetemenként eltérő szabályok vonatkoznak arra, hogy rögtön az első félévben, még a tanulmányaitok megkezdése előtt lehet-e passziválni.

A Budapesti Corvinus Egyetem szabályzata szerint a passziválás feltétele a képzés első félévének teljesítése, így ha ide vettek fel titeket, de mégsem akarjátok vagy tudjátok elkezdeni a tanulmányaitokat, a passziválás nem opció. Ezzel ellentétben az ELTE, a SOTE és a győri Széchenyi István Egyetem kedvezőbb lehetőségeket biztosít. A győri egyetemen a beiratkozásnál, írásban kell bejelenteni a tanulmányok passzív félévvel való elkezdését, ehhez semmilyen külön engedély vagy feltétel nem szükséges.

A tanulmányaitok a beiratkozást követően passzív félévvel is indulhatnak. "A passzív félév a hallgatói jogviszony szüneteltetését jelenti. Ebben az esetben a „Bejelentkezés passzív hallgatói státuszra” lapon írásban kell bejelentenie, hogy az első féléve passzív félév lesz. A „Bejelentkezés passzív hallgatói státuszra” nyomtatványt az ügyintézőtől kell kérnie a beiratkozás alkalmával" – írják az elsőéveseknek szóló tájékoztatóban.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen írásbeli kérvényt kell benyújtanotok, az ehhez szükséges dokumentumokat pedig vagy a Neptunból, vagy az egyetem oldaláról tudjátok letölteni, amin általában részletesen meg kell indokolnotok a döntéseteket, és megjelölni, hogy mikor szeretnétek folytatni a tanulmányaitokat.

Ha viszont azért passziválnátok az első félévetek, mert nem vettek fel az első helyetekre és később újra felvételiznétek, vagy, mert meggondoltátok magatokat, és inkább más szakra mennétek, érdemes mérlegelnetek, hogy nincs-e ennél jobb megoldás. Ha beiratkoztok az egyetemre, de nem kezditek el a tanulmányaitokat, és a jövőben sem szeretnétek ott tanulni, azzal valaki más elől vehetitek el a helyet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.