Egyetemista kisokos: lehet halasztani már az első félévben, ki és hogyan passziváltathat?

Már nem az első félévetek jönne, és félbe kell hagynotok az egyetemet, vagy esetleg el sem kezdenétek az őszi félévet? Mutatjuk, hogy mit tudtok csinálni, hogy ne veszítsétek el a hallgatói jogviszonyotokat, és később folytathassátok az egyetemet.

  • Székács Linda

Az egyetemi képzésetek alatt lehetőségetek van arra, hogy a hallgatói jogviszonyotok elvesztése nélkül szüneteltessétek a tanulmányaitokat, ha esetleg gyermekvállalás, munkahely, vagy bármilyen egyéb ok miatt nem tudjátok teljesíteni a képzésetek feltételeit. A passzív félév alatt nem kell órára járnotok, vizsgáznotok, és tandíjat fizetnetek sem, ráadásul megmarad a TB-tek és vállalhattok diákmunkát is. A passziváltatásnak (vagy más néven halasztásnak) vannak viszont hátulütői is: ezidő alatt nem tudtok diákhitelt felvenni, nem kaptok ösztöndíjat, és a diákigazolványotokat sem tudjátok érvényesíteni, így elestek az ezzel járó kedvezményektől.

A legtöbb egyetemen egységes szabályok vonatkoznak a passziválás feltételeire. Ezt a Neptunban tudjátok jelezni az Ügyintézés/Beiratkozás, Bejelentkezés menüpontban, érdemes azonban odafigyelnetek a határidőkre. Az őszi félévben általában október közepéig, tavasszal pedig január végéig, vagy február elejéig tudjátok díjmentesen módosítani a státuszotokat, utána ez költségekkel jár. Az erre vonatkozó kormányrendelet szerint maximum két egymást követő félévet tölthettek el így, de méltányossági kérelemmel, alapos indoklással ez többnyire meghosszabbítható, viszont figyelnetek kell arra, hogy ne haladjátok meg maximum képzési időtöket, mert akkor automatikusan megszűnik a hallgatói jogviszonyotok.

Lehet passziválni az első félévben?

Egyetemenként eltérő szabályok vonatkoznak arra, hogy rögtön az első félévben, még a tanulmányaitok megkezdése előtt lehet-e passziválni.

A Budapesti Corvinus Egyetem szabályzata szerint a passziválás feltétele a képzés első félévének teljesítése, így ha ide vettek fel titeket, de mégsem akarjátok vagy tudjátok elkezdeni a tanulmányaitokat, a passziválás nem opció. Ezzel ellentétben az ELTE, a SOTE és a győri Széchenyi István Egyetem kedvezőbb lehetőségeket biztosít. A győri egyetemen a beiratkozásnál, írásban kell bejelenteni a tanulmányok passzív félévvel való elkezdését, ehhez semmilyen külön engedély vagy feltétel nem szükséges.

A tanulmányaitok a beiratkozást követően passzív félévvel is indulhatnak. "A passzív félév a hallgatói jogviszony szüneteltetését jelenti. Ebben az esetben a „Bejelentkezés passzív hallgatói státuszra” lapon írásban kell bejelentenie, hogy az első féléve passzív félév lesz. A „Bejelentkezés passzív hallgatói státuszra” nyomtatványt az ügyintézőtől kell kérnie a beiratkozás alkalmával" – írják az elsőéveseknek szóló tájékoztatóban.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen írásbeli kérvényt kell benyújtanotok, az ehhez szükséges dokumentumokat pedig vagy a Neptunból, vagy az egyetem oldaláról tudjátok letölteni, amin általában részletesen meg kell indokolnotok a döntéseteket, és megjelölni, hogy mikor szeretnétek folytatni a tanulmányaitokat.

Ha viszont azért passziválnátok az első félévetek, mert nem vettek fel az első helyetekre és később újra felvételiznétek, vagy, mert meggondoltátok magatokat, és inkább más szakra mennétek, érdemes mérlegelnetek, hogy nincs-e ennél jobb megoldás. Ha beiratkoztok az egyetemre, de nem kezditek el a tanulmányaitokat, és a jövőben sem szeretnétek ott tanulni, azzal valaki más elől vehetitek el a helyet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.