Egyetemista kisokos: lehet halasztani már az első félévben, ki és hogyan passziváltathat?

Már nem az első félévetek jönne, és félbe kell hagynotok az egyetemet, vagy esetleg el sem kezdenétek az őszi félévet? Mutatjuk, hogy mit tudtok csinálni, hogy ne veszítsétek el a hallgatói jogviszonyotokat, és később folytathassátok az egyetemet.

  • Székács Linda

Az egyetemi képzésetek alatt lehetőségetek van arra, hogy a hallgatói jogviszonyotok elvesztése nélkül szüneteltessétek a tanulmányaitokat, ha esetleg gyermekvállalás, munkahely, vagy bármilyen egyéb ok miatt nem tudjátok teljesíteni a képzésetek feltételeit. A passzív félév alatt nem kell órára járnotok, vizsgáznotok, és tandíjat fizetnetek sem, ráadásul megmarad a TB-tek és vállalhattok diákmunkát is. A passziváltatásnak (vagy más néven halasztásnak) vannak viszont hátulütői is: ezidő alatt nem tudtok diákhitelt felvenni, nem kaptok ösztöndíjat, és a diákigazolványotokat sem tudjátok érvényesíteni, így elestek az ezzel járó kedvezményektől.

A legtöbb egyetemen egységes szabályok vonatkoznak a passziválás feltételeire. Ezt a Neptunban tudjátok jelezni az Ügyintézés/Beiratkozás, Bejelentkezés menüpontban, érdemes azonban odafigyelnetek a határidőkre. Az őszi félévben általában október közepéig, tavasszal pedig január végéig, vagy február elejéig tudjátok díjmentesen módosítani a státuszotokat, utána ez költségekkel jár. Az erre vonatkozó kormányrendelet szerint maximum két egymást követő félévet tölthettek el így, de méltányossági kérelemmel, alapos indoklással ez többnyire meghosszabbítható, viszont figyelnetek kell arra, hogy ne haladjátok meg maximum képzési időtöket, mert akkor automatikusan megszűnik a hallgatói jogviszonyotok.

Lehet passziválni az első félévben?

Egyetemenként eltérő szabályok vonatkoznak arra, hogy rögtön az első félévben, még a tanulmányaitok megkezdése előtt lehet-e passziválni.

A Budapesti Corvinus Egyetem szabályzata szerint a passziválás feltétele a képzés első félévének teljesítése, így ha ide vettek fel titeket, de mégsem akarjátok vagy tudjátok elkezdeni a tanulmányaitokat, a passziválás nem opció. Ezzel ellentétben az ELTE, a SOTE és a győri Széchenyi István Egyetem kedvezőbb lehetőségeket biztosít. A győri egyetemen a beiratkozásnál, írásban kell bejelenteni a tanulmányok passzív félévvel való elkezdését, ehhez semmilyen külön engedély vagy feltétel nem szükséges.

A tanulmányaitok a beiratkozást követően passzív félévvel is indulhatnak. "A passzív félév a hallgatói jogviszony szüneteltetését jelenti. Ebben az esetben a „Bejelentkezés passzív hallgatói státuszra” lapon írásban kell bejelentenie, hogy az első féléve passzív félév lesz. A „Bejelentkezés passzív hallgatói státuszra” nyomtatványt az ügyintézőtől kell kérnie a beiratkozás alkalmával" – írják az elsőéveseknek szóló tájékoztatóban.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen írásbeli kérvényt kell benyújtanotok, az ehhez szükséges dokumentumokat pedig vagy a Neptunból, vagy az egyetem oldaláról tudjátok letölteni, amin általában részletesen meg kell indokolnotok a döntéseteket, és megjelölni, hogy mikor szeretnétek folytatni a tanulmányaitokat.

Ha viszont azért passziválnátok az első félévetek, mert nem vettek fel az első helyetekre és később újra felvételiznétek, vagy, mert meggondoltátok magatokat, és inkább más szakra mennétek, érdemes mérlegelnetek, hogy nincs-e ennél jobb megoldás. Ha beiratkoztok az egyetemre, de nem kezditek el a tanulmányaitokat, és a jövőben sem szeretnétek ott tanulni, azzal valaki más elől vehetitek el a helyet.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.