Megkapták diplomájukat a Debreceni Egyetemen végzett első pilóták

Jordán, kazah, kenyai, magyar, mongol, török és ukrán hallgató is diplomázott a Debreceni Egyetemen.

  • Eduline/MTI

A hivatásos repülőgép-vezetői alapképzés 2018 szeptemberében indult, harminc hallgatóval – 28 Stipendium Hungaricum-ösztöndíjassal, egy-egy külföldi és magyar önköltséges hallgatóval. 

Az első évfolyam hallgatói Dél-Koreából, Egyiptomból, Indiából, Jordániából, Kazahsztánból, Kenyából, Koszovóból, Magyarországról, Moldovából, Mongóliából, Nigériából, Tanzániából, Törökországból és Ukrajnából érkeztek.

Azóta Azerbajdzsán, Banglades, Brazília, Japán, Jemen, Kirgizisztán, Kolumbia, Kuvait, Laosz, Pakisztán, Szerbia, Szingapúr, Thaiföld, Tunézia és a Zöld-foki-szigetek diákjai is megkezdték a repülőmérnöki alapképzést.

A hallgatóknak három kötelező repülési gyakorlatot kell végezniük, a 3. félévtől kezdődően a szorgalmi időszakban napi repüléseken is teljesítenek gyakorlatot, majd a képzés végén a gyakorlati vizsgát teljesítve szerezhetnek szakszolgálati engedélyt.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.