Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Jordán, kazah, kenyai, magyar, mongol, török és ukrán hallgató is diplomázott a Debreceni Egyetemen.
A hivatásos repülőgép-vezetői alapképzés 2018 szeptemberében indult, harminc hallgatóval – 28 Stipendium Hungaricum-ösztöndíjassal, egy-egy külföldi és magyar önköltséges hallgatóval.
Az első évfolyam hallgatói Dél-Koreából, Egyiptomból, Indiából, Jordániából, Kazahsztánból, Kenyából, Koszovóból, Magyarországról, Moldovából, Mongóliából, Nigériából, Tanzániából, Törökországból és Ukrajnából érkeztek.
Azóta Azerbajdzsán, Banglades, Brazília, Japán, Jemen, Kirgizisztán, Kolumbia, Kuvait, Laosz, Pakisztán, Szerbia, Szingapúr, Thaiföld, Tunézia és a Zöld-foki-szigetek diákjai is megkezdték a repülőmérnöki alapképzést.
A hallgatóknak három kötelező repülési gyakorlatot kell végezniük, a 3. félévtől kezdődően a szorgalmi időszakban napi repüléseken is teljesítenek gyakorlatot, majd a képzés végén a gyakorlati vizsgát teljesítve szerezhetnek szakszolgálati engedélyt.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.