Felvételizők, figyelem! Ezt kell vállalnotok, ha államilag támogatott formában szeretnétek tanulni

Állami ösztöndíjas képzés a cél a felvételin? Mutatjuk, mit kell vállalnotok, ha támogatott szakra iratkoztok be ősszel.

  • Eduline

Mit jelent pontosan az állami ösztöndíjas képzési forma?

Tulajdonképpen annyit, hogy az egyetemi képzés költségeit helyettetek a magyar állam vállalja át. Mindez természetesen feltétlekhez kötött és különböző kötelességeket is von maga után. Az állami ösztöndíjas hallgatói jogviszony a beiratkozáskor jön létre, amikor nyilatkozatban vállaljátok az ösztöndíj feltételeit.

Mi az a hallgatói szerződés?

A hallgatói szerződés lényegében egy klasszikus szerződés, amit ti köttök az Oktatási Hivatallal, közvetve pedig az állammal, aki a támogatásotokat biztosítja. Ugyanúgy, mint minden más szerződés esetében nektek is vállalnotok kell bizonyos feltételeket, az ingyenes képzést nem adják csak úgy.

Mit kell vállalni?

A jelenlegi szabályok szerint minden magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles:

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet (oklevélszerzési kötelezettség), ÉS
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani (20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).

Mit történik, ha nem teljesítitek őket?

Amennyiben az oklevélszerzési kötelezettségeteket sértitek meg, úgy szankcióént kötelesek lesztek a tanulmányotok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani a képzésetek megszűnésének napjától számítva a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül.

Ha nem tesztek eleget hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségeteknek, akkor a 20 év leteltét követően kötelesek lesztek visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.