Ezek a 2022/2023-as tanév legfontosabb dátumai az egyetemeken

Több egyetem már közzétette a 2022/2023-as tanév rendjét – mutatjuk, mikor kezdődik és meddig tart a szorgalmi és a vizsgaidőszak az ELTE-n, a BME-n, a Corvinuson, a szegedi és a pécsi egyetemen.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) 2022. szeptember 11-ig tart majd a regisztrációs időszak, a tanévnyitó szeptember 9-én, az első tanítási nap szeptember 12-én lesz. Az őszi szünetet október 24-e és 29-e között tartják, a szorgalmi időszak pedig december 17-én ér véget. A vizsgaidőszak december 19-től 2023. február 4-ig tart majd.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is közzétette már a 2022/2023-as tanév rendjét. Náluk a regisztrációs időszak 2022. augusztus 29-től szeptember 1-ig tart, az első tanítási nap szeptember 5-én lesz. A szorgalmi időszak utolsó napja december 9-e, a vizsgaidőszak december 19-től 2023. január 20-ig tart majd.

A Szegedi Tudományegyetemen a beiratkozási időszak 2022. augusztus 27-től szeptember 2-ig tart, a szorgalmi időszak pedig szeptember 5-én kezdődik. A vizsgaidőszak december 12-én indul, és január 28-án ér véget, bár utóvizsgahét is lesz 2023. január 30-a és február 4-e között. Az egyetem a következő tanévben is bezár majd egy hétre karácsony és újév között.

A Budapesti Corvinus Egyetemen augusztus 29-én kezdődik a regisztrációs időszak, és szeptember 11-ig tart, de közben – szeptember 5-én – elindul a szorgalmi időszak is. A vizsgaidőszak december 19-től 2023. január 22-ig tart, a záróvizsgaidőszak pedig 2023. január 16-tól január 29-ig.

A Pécsi Tudományegyetem tanévbeosztása karonként különböző, de az első tanítási nap szeptember 5-e lesz, a vizsgaidőszak pedig december 12-én kezdődik.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.