Ezek a 2022/2023-as tanév legfontosabb dátumai az egyetemeken

Több egyetem már közzétette a 2022/2023-as tanév rendjét – mutatjuk, mikor kezdődik és meddig tart a szorgalmi és a vizsgaidőszak az ELTE-n, a BME-n, a Corvinuson, a szegedi és a pécsi egyetemen.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) 2022. szeptember 11-ig tart majd a regisztrációs időszak, a tanévnyitó szeptember 9-én, az első tanítási nap szeptember 12-én lesz. Az őszi szünetet október 24-e és 29-e között tartják, a szorgalmi időszak pedig december 17-én ér véget. A vizsgaidőszak december 19-től 2023. február 4-ig tart majd.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is közzétette már a 2022/2023-as tanév rendjét. Náluk a regisztrációs időszak 2022. augusztus 29-től szeptember 1-ig tart, az első tanítási nap szeptember 5-én lesz. A szorgalmi időszak utolsó napja december 9-e, a vizsgaidőszak december 19-től 2023. január 20-ig tart majd.

A Szegedi Tudományegyetemen a beiratkozási időszak 2022. augusztus 27-től szeptember 2-ig tart, a szorgalmi időszak pedig szeptember 5-én kezdődik. A vizsgaidőszak december 12-én indul, és január 28-án ér véget, bár utóvizsgahét is lesz 2023. január 30-a és február 4-e között. Az egyetem a következő tanévben is bezár majd egy hétre karácsony és újév között.

A Budapesti Corvinus Egyetemen augusztus 29-én kezdődik a regisztrációs időszak, és szeptember 11-ig tart, de közben – szeptember 5-én – elindul a szorgalmi időszak is. A vizsgaidőszak december 19-től 2023. január 22-ig tart, a záróvizsgaidőszak pedig 2023. január 16-tól január 29-ig.

A Pécsi Tudományegyetem tanévbeosztása karonként különböző, de az első tanítási nap szeptember 5-e lesz, a vizsgaidőszak pedig december 12-én kezdődik.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.