Hiába hirdettek újabb veszélyhelyzetet, júliusban már nem lehet használni a rég lejárt diákigazolványokat

A koronavírus-járvány után az ukrajnai háború miatt hirdetett veszélyhelyzetet a kormány, az újabb rendkívüli időszak azonban nem jelenti azt, hogy továbbra is használni lehet majd a lejárt diákigazolványokat – tudtuk meg az Oktatási Hivataltól. Sok exhallgatót és volt diákot érint rosszul a döntés, ők eddig féláron vehettek vonat- és buszjegyet, és a BKV-bérletért is csak 3450 forintot kellett fizetniük.

  • Csik Veronika

Az új veszélyhelyzeti intézkedések nem érintik a diákigazolványok érvényességét

– ezt válaszolta az Oktatási Hivatal (OH) az Eduline kérdésére.

A kormány szerdától hirdetett veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra és humanitárius katasztrófára hivatkozva, a döntésről szóló bejelentés után pedig több fórumon és Facebook-csoportban bukkant fel a kérdés: vajon ez azt jelenti, hogy továbbra is érvényesek maradnak az előző, a koronavírus-járvány idején lejárt diákigazolványok?

Június 30-ig lehet diákbérletet venni lejárt diákigazolvánnyal

Az Oktatási Hivatal megkeresésünkre azt írta, továbbra is a 2022. június 30-i határidő van érvényben, addig fogadják el a már lejárt diákigazolványokat kedvezményes jegyek, bérletek vásárlásához. Vagyis június utolsó napjaiban még lehet a lejárt diákigazolvánnyal bérletet venni, azonban fontos tudni, hogy az érvényes diákigazolvány nem csupán a vásárláshoz, hanem a használathoz is elengedhetetlen. Azaz július 1-jétől a lejárt okmány már nem jogosítja az utast a kedvezményes diákbérlet használatára. Tehát hiába vettétek meg jogszerűen a bérletet június utolsó napjaiban, ha később nem tudtok hozzá felmutatni érvényes diákigazolványt, akkor a jegyellenőrök pótdíjazhatnak benneteket.

A koronavírus-járvány miatt több mint két éve lehet utazni lejárt diákigazolványokkal. A közlekedési társaságok még mindig elfogadják azokat a közoktatási plasztikkártyákat, amelyeket utoljára a 2019/2020-as vagy a 2020/2021-es tanévben érvényesítettek, és azokat a felsőoktatási diákigazolványokat is, amelyeken ott van a 2019/2020-as, a 2020/2021-es vagy a 2021/2022-es tanév bármelyik félévének matricája. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki 2020 januárjában diplomázott, még mindig diákjegyet és -bérletet vehet, holott már több mint két éve dolgozik.

A diákigazolványok érvényességi idejét folyamatosan változtatták az elmúlt hónapokban, először januári, majd februári, márciusi, végül június végi határidőt jelentettek be. Úgy tűnik, ez utóbbi lesz a végleges.

Sokat ér a diákigazolvány-matrica

Az alapszabály a felsőoktatási diákigazolványoknál egyébként az, hogy az őszi félév matricája március 31-ig, a tavaszi pedig október 31-ig érvényes, vagyis addig lehet olcsóbb jegyet, bérletet venni a plasztikkártyával.

A diákigazolvánnyal havi több ezer forintot lehet spórolni. Budapesten a  diákbérlet ára 3450 forint, míg egy teljes árú bérlet 9 500 forint havonta. A vonattal ingázók féláron vehetnek jegyet, ami hosszabb távon többezer forintos megtakarítást jelenthet. Június 30-a után diákigazolvánnyal már csak akkor lehet kedvezményesen jegyet és bérleteket venni, ha a 2021/2022-es tanév tavaszi félévi, vagy közoktatásban a 2021/22-es matrica van rajta.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.