Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A koronavírus-járvány után az ukrajnai háború miatt hirdetett veszélyhelyzetet a kormány, az újabb rendkívüli időszak azonban nem jelenti azt, hogy továbbra is használni lehet majd a lejárt diákigazolványokat – tudtuk meg az Oktatási Hivataltól. Sok exhallgatót és volt diákot érint rosszul a döntés, ők eddig féláron vehettek vonat- és buszjegyet, és a BKV-bérletért is csak 3450 forintot kellett fizetniük.
Az új veszélyhelyzeti intézkedések nem érintik a diákigazolványok érvényességét
– ezt válaszolta az Oktatási Hivatal (OH) az Eduline kérdésére.
A kormány szerdától hirdetett veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra és humanitárius katasztrófára hivatkozva, a döntésről szóló bejelentés után pedig több fórumon és Facebook-csoportban bukkant fel a kérdés: vajon ez azt jelenti, hogy továbbra is érvényesek maradnak az előző, a koronavírus-járvány idején lejárt diákigazolványok?
Június 30-ig lehet diákbérletet venni lejárt diákigazolvánnyal
Az Oktatási Hivatal megkeresésünkre azt írta, továbbra is a 2022. június 30-i határidő van érvényben, addig fogadják el a már lejárt diákigazolványokat kedvezményes jegyek, bérletek vásárlásához. Vagyis június utolsó napjaiban még lehet a lejárt diákigazolvánnyal bérletet venni, azonban fontos tudni, hogy az érvényes diákigazolvány nem csupán a vásárláshoz, hanem a használathoz is elengedhetetlen. Azaz július 1-jétől a lejárt okmány már nem jogosítja az utast a kedvezményes diákbérlet használatára. Tehát hiába vettétek meg jogszerűen a bérletet június utolsó napjaiban, ha később nem tudtok hozzá felmutatni érvényes diákigazolványt, akkor a jegyellenőrök pótdíjazhatnak benneteket.
A koronavírus-járvány miatt több mint két éve lehet utazni lejárt diákigazolványokkal. A közlekedési társaságok még mindig elfogadják azokat a közoktatási plasztikkártyákat, amelyeket utoljára a 2019/2020-as vagy a 2020/2021-es tanévben érvényesítettek, és azokat a felsőoktatási diákigazolványokat is, amelyeken ott van a 2019/2020-as, a 2020/2021-es vagy a 2021/2022-es tanév bármelyik félévének matricája. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki 2020 januárjában diplomázott, még mindig diákjegyet és -bérletet vehet, holott már több mint két éve dolgozik.
A diákigazolványok érvényességi idejét folyamatosan változtatták az elmúlt hónapokban, először januári, majd februári, márciusi, végül június végi határidőt jelentettek be. Úgy tűnik, ez utóbbi lesz a végleges.
Sokat ér a diákigazolvány-matrica
Az alapszabály a felsőoktatási diákigazolványoknál egyébként az, hogy az őszi félév matricája március 31-ig, a tavaszi pedig október 31-ig érvényes, vagyis addig lehet olcsóbb jegyet, bérletet venni a plasztikkártyával.
A diákigazolvánnyal havi több ezer forintot lehet spórolni. Budapesten a diákbérlet ára 3450 forint, míg egy teljes árú bérlet 9 500 forint havonta. A vonattal ingázók féláron vehetnek jegyet, ami hosszabb távon többezer forintos megtakarítást jelenthet. Június 30-a után diákigazolvánnyal már csak akkor lehet kedvezményesen jegyet és bérleteket venni, ha a 2021/2022-es tanév tavaszi félévi, vagy közoktatásban a 2021/22-es matrica van rajta.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.