A koronavírus-járvány után az ukrajnai háború miatt hirdetett veszélyhelyzetet a kormány, az újabb rendkívüli időszak azonban nem jelenti azt, hogy továbbra is használni lehet majd a lejárt diákigazolványokat – tudtuk meg az Oktatási Hivataltól. Sok exhallgatót és volt diákot érint rosszul a döntés, ők eddig féláron vehettek vonat- és buszjegyet, és a BKV-bérletért is csak 3450 forintot kellett fizetniük.
Az új veszélyhelyzeti intézkedések nem érintik a diákigazolványok érvényességét
– ezt válaszolta az Oktatási Hivatal (OH) az Eduline kérdésére.
A kormány szerdától hirdetett veszélyhelyzetet az ukrajnai háborúra és humanitárius katasztrófára hivatkozva, a döntésről szóló bejelentés után pedig több fórumon és Facebook-csoportban bukkant fel a kérdés: vajon ez azt jelenti, hogy továbbra is érvényesek maradnak az előző, a koronavírus-járvány idején lejárt diákigazolványok?
Június 30-ig lehet diákbérletet venni lejárt diákigazolvánnyal
Az Oktatási Hivatal megkeresésünkre azt írta, továbbra is a 2022. június 30-i határidő van érvényben, addig fogadják el a már lejárt diákigazolványokat kedvezményes jegyek, bérletek vásárlásához. Vagyis június utolsó napjaiban még lehet a lejárt diákigazolvánnyal bérletet venni, azonban fontos tudni, hogy az érvényes diákigazolvány nem csupán a vásárláshoz, hanem a használathoz is elengedhetetlen. Azaz július 1-jétől a lejárt okmány már nem jogosítja az utast a kedvezményes diákbérlet használatára. Tehát hiába vettétek meg jogszerűen a bérletet június utolsó napjaiban, ha később nem tudtok hozzá felmutatni érvényes diákigazolványt, akkor a jegyellenőrök pótdíjazhatnak benneteket.
A koronavírus-járvány miatt több mint két éve lehet utazni lejárt diákigazolványokkal. A közlekedési társaságok még mindig elfogadják azokat a közoktatási plasztikkártyákat, amelyeket utoljára a 2019/2020-as vagy a 2020/2021-es tanévben érvényesítettek, és azokat a felsőoktatási diákigazolványokat is, amelyeken ott van a 2019/2020-as, a 2020/2021-es vagy a 2021/2022-es tanév bármelyik félévének matricája. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki 2020 januárjában diplomázott, még mindig diákjegyet és -bérletet vehet, holott már több mint két éve dolgozik.
A diákigazolványok érvényességi idejét folyamatosan változtatták az elmúlt hónapokban, először januári, majd februári, márciusi, végül június végi határidőt jelentettek be. Úgy tűnik, ez utóbbi lesz a végleges.
Sokat ér a diákigazolvány-matrica
Az alapszabály a felsőoktatási diákigazolványoknál egyébként az, hogy az őszi félév matricája március 31-ig, a tavaszi pedig október 31-ig érvényes, vagyis addig lehet olcsóbb jegyet, bérletet venni a plasztikkártyával.
A diákigazolvánnyal havi több ezer forintot lehet spórolni. Budapesten a diákbérlet ára 3450 forint, míg egy teljes árú bérlet 9 500 forint havonta. A vonattal ingázók féláron vehetnek jegyet, ami hosszabb távon többezer forintos megtakarítást jelenthet. Június 30-a után diákigazolvánnyal már csak akkor lehet kedvezményesen jegyet és bérleteket venni, ha a 2021/2022-es tanév tavaszi félévi, vagy közoktatásban a 2021/22-es matrica van rajta.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
